Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 119 A fellebbviteli ítélet meghozatala után két hónappal váratlan fordulat következett be. 1862. augusztus 16-án a kerületi törvényszék bejelentette a Királyi Táblának, hogy Török Ferenc és társai büntetésének végrehajtását felfüggesztette, mert "az utóbb felderült körülmények nyomán kivilágosodott, hogy azon vádbeli tolvajságot nem a nevezett elmarasztalt fegyencek, hanem mások követték el". Az történt ugyanis, hogy a szoboszlói városi tanács által elrendelt újabb nyomozás során kiderült, Gönczi József juhait Csontos János és Varga Pál nagyiványi juhászok lopták el. Ilyen körülmények között a tisztiügyész Török Ferenc és társai ügyében perújítási indítványt terjesztett elő, Csontos János és 7 társa ellen pedig lopás, illetve orgazdaság miatt vádat emelt. A törvényszék 1862. szeptember 19-én előbb Csontos és társai ügyében hozott ítéletet. Tényként állapította meg, hogy Csontos és Varga "ez előtt 3 évvel egyenesen azon szándékkal mentek a szoboszlói földre, hogy onnan juhokat lopjanak el; és valóban Gönczi József 60 darabon felül lévő juhait kerített helyről, az akolból elhajtották s ezen bűntényt önvallomásuk szerint is elismerték". Az ellopott juhokból 5 darabot Csontos levágott, 15-öt Kepés Antallal elcserélt egy tehénre, egyet a szihalmi juhásznál ölt le, 19-et Gombos Józsefnek eladott, 2-őt Trizsnya József házánál hagyott. A "többi juhot" Kosina András juhászbojtár segítségével Csege alá hajtotta Kovács Márton juhászhoz, aki egy éjjel őrizte az állatokat, ezért jutalmul egy juhnak a húsát kapta. A lopás másik tettese, Varga 10 juhot tartott meg magának. A törvényszék ezúttal nem állapította meg pontosan az ellopott juhok számát és az ítéletből az sem derül ki, hogy szám szerint mennyi is volt az a "többi", amit Csontos Kovács Mártonhoz hajtott el. A részletezés szerint az ítélet csak 53 ellopott juh sorsáról adott számot. Az orgazdasággal vádolt 6 fő közül csak egy ismerte el a bűnösségét, a többiek azzal védekeztek, hogy nem tudtak a juhok lopott voltáról. Védekezésüket a törvényszék nem fogadta el és bűnösségüket megállapította. A büntetés kiszabásánál Csontos és Varga, terhére a törvényszék súlyosítóként vette figyelembe, hogy bár mindketten tudták, miszerint az általuk elkövetett lopásért "már mások bűnhődtek s el is ítéltettek, mégis tolvajlásukat felfedezni elmulasztották s az ártatlanul bűnhődők szenvedéseit elősegélették", ezért őket "mint ismeretes tolvajokat" l-l évi, az orgazdákat pedig 1-3 hónapi rabságra ítélte, 1 vádlottat pedig bizonyítékok elégtelensége címén felmentett. Minthogy a törvényszék nem állapította meg pontosan az ellopott juhok darabszámát, nyilván ezért nem bocsátkozott a vádlottakat terhelő kártérítés öszszegszerűségének vizsgálatába, hanem "az igazolandó kár" egyetemleges megfizetésére kötelezte őket.
