Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - Lőcsvasalás
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 105 egyenesen hagyják, az oldal magasságához mérten. Mielőtt behajtanák a felső részt, az oldalpálcára húzzák a szemescsavart, ami a csiga alsó részét a hátsó felhéchez rögzíti. A hámfa tasnit (Zugtaschen) ráfvasból készítik. A hosszának levágása után a közepét gömbölyűre alakítják, majd karikába hajtják, úgy hogy, a széles részbe való gömbölyű átmenet az ellentkező oldalra essen. Az abroncsrészt a hámfa vastagságánál szűkebbre forrasztják. A tasnit melegen húzzák a hámfára, megkeresve annak középpontját. A szekérülés egy 77x38-as fakeret, aminek két végén alul egy-egy keresztpánt vasalás kerül, amelynek két végére egy-egy, a felső oldalcső méretére hajlított kampós vasat erősítenek. Ezeken függesztik fel az ülést az oldalcsövekre. Összegzés helyett Jelen tanulmány, már csak terjedelmi okoknál fogva sem lehet teljes, hiszen nem öleli fel - nem is célja -, a hajdúböszörményi kovácsmesterség minden területét, inkább a nagy egészből egy aprónak nem mondható szeletet kiemelve próbálta bemutatni a hajdani kovácsok legfőbb munkáját a szekérvasalást. A viszonylag szűk témaválasztás is azt próbálta kifejezi, hogy az idők folyamán e szakma részletes néprajzi kutatása sokkal kevesebb előzményt mutathat fel, mint a többi mesterség. Változási-, és a mesterség munkafolyamatait csak vázlatosan ismerjük, - eltekintve a kevés kivételektől -, ez idáig nem születtek egy-egy szűkebb vagy tágabb tájegység kovácsmesterségéről átfogó, de egyben részletező tanulmányok, pedig az idők folyamán a népi műveltség, köztük a kovácsmesterség is jelentős változásokon ment keresztül, s a különböző korok, mind más és más követelményekkel lépnek fel e mesterség művelőivel szemben. IRODALOM BAKÓ Ferenc, 1992. Kézművesség egy Alföldi faluban. Tiszaigar 1949-1950. Tiszai Téka, 3. Eger, 1992. 12-18.p. BALOGH István, 1966. A lófogatok Debrecenben a XVIII-XIX. Században Ethnográfia. 1966. 74-92.p. BODGÁL Ferenc, 1965. A verpeléti műemlék kovácsműhely Ethnográfia. LXXVI. 1965. 245-248.p.
