Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Bényei Miklós: A hajdúvárosok gyásza Széchenyi István halálakor
A szoboszlói iratok között fellelhető a gyászlevél másolata is, azzal a csekély eltéréssel, hogy ezen az aláírás: „a Hajdú Kerület közönsége." 1 3 A hajdúvárosok levelét egyébként az egész ország megismerhette, mert a Pesti Napló teljes terjedelmében közreadta a haláleset után indított rovatában, több más részvétnyilvánítással együtt. 1 4 Miután a külpolitikai körülmények és a magyarországi megmozdulások - egyebek között a Széchenyi István elhunyta által kiváltott megnyilvánulások - rákényszerítették a bécsi udvart a békülékenyebb magatartásra, az ún. októberi diploma kibocsátása nyomán újjászerveződhetett a Hajdúkerület is. Bizonyára véletlen, hogy az első közgyűlések egyikét 1861. április 8-ára, Széchenyi István gróf halálának évfordulójára hívták össze. Talán ez a véletlen egybeesés adhatta az ötletet - bár az is lehet, hogy tudatosan készült erre - az újonnan megválasztott kerületi főkapitánynak, Sillye Gábornak, 1 5 hogy kezdeményezze a jeles politikus emlékének jegyzőkönyvbe iktatását. 45. Elnök főkapitány úr megnyitó beszédében üdvözölvén a közgyűlésnek a közjóért saját házi és családi ügyeik félretételével egybegyűlt tagjait, a hajdú-népnek az alkotmány és vallás szabadságért a nemzet történelmében fénylő múltjára visszapillantással felhívta azt, hogy most is legyen hű ahoz, szeretve önzéstelenül önmagát, szeretve testvéreit, 's mindenek felett a közös hazát, hogy tudjon azért ha kell meghalni is -, és a hajdú nép minden egyes tagja iránti érzelmének rövid érintése mellett felhívta azt, a testvériségben 's a hon szerelmébeni egyesülésre, a nemzet emlékezetében halhatatlan nagy férfiúnak gróf Szécsényi Istvánnak e jeligéjével, ha Isten velünk, ki ellenünk? 's áttérvén itt a dicsőült érdemeinek nagyszerűségére, a tisztelet 's hála adójának, mit az alkotmányos élet sorompóiba csak most helyzett Kerület - maga idején nem mutathatott be - a nagy halott kimúlásának jelen évfordulati napján jegyzőkönyvileg örökítését kérte. A jelenlevők egyetértő hozzászólásaikkal támogatták a javaslatot, sőt kiegészítették azzal, hogy küldjenek egy újabb részvétlevelet - immár az újraéledt törvényhatóság, a Hajdúkerület nevében - a gróf özvegyének. Az elhangzottakat a jegyző így foglalta össze: Végzés (...) A mi a nemzet nagy halottja gróf Szécsényi István emlékének viendő hála és tisztelet adóját illeti, nincs e közgyűlésnek egy tagja is, kit a ma egy éve történt nagy halálozással a nemzetet ért csapás gyászhíre lelkileg meg nem rendített vólna, mert azon világító fény oltatott ki, mely a szélvészektől felzaklatott tenger hullámaira borult sötétségben vezércsillagul szolgált arra, hogy az imádott honnak megrombolt hajója irányt vehessen megtalálni az utat, mely hosszú szenvedés és küzdelem után a nyugalmat nyújtó kikötőbe vezetne. 98