Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nyakas Miklós: Beállottam... Arany János toborzó verseinek történeti hátteréhez
ló főhadnagy toborzóútja érdekes, hiszen végül mégis ő toborzott Nagyszalontán. A toborzásban segített Tóth Lajos őrmester, illetve két közvitéz - Jászai és Perekó nevű - akik járták a verbunkost, s tették azt, amit toborzáskor kellett tenniük. A zenész cigányokat mindig helyben fogadták fel, s helyben vásárolták a bort és a pálinkát is. 2 1 A bihari térséget Debrecen felől közelítették meg. Tudjuk, hogy 1849. január 12. és 15-e között Derecskén toboroztak, s itt 28 újonc állt be a Bocskai-csapatba, tulajdonképpen az 53. gyalogzászlóaljba. A derecskei cigányoknak 20 forintot fizettek, s naponta átlag tíz-tizenegy icce bort vettek. Az itt toborzott újoncokat azonnal Böszörménybe irányították. 2 2 Január 16-án már Berettyóújfaluban folyt a toborzás, s tartott huszadikáig. Itt 17 fő állt be. Január 21-én és 22-én Mezősason folyt a toborzás, s itt hat lépett be. 2 3 Továbbmentek Komádiba, ahol Jászai és Perekó közvitézek 24-én és 25-én járták a verbunkost. A következő nap Harsányban voltak, ahol egy ember állt be. 2 4 A toborzók 1849. január 27-én érkeztek Szalontára, s e helynek láthatóan fontos szerepet tulajdonítottak. Jászai és Perekó közvitézek „magok csinosítására, szükségeik és költségeik fedezésére" előre kaptak 12 ft. és 30 krajcárt. Egyébként e célra február 2-án ismét felvettek 6 ft. és 40 krajcárt. Szalontán velük tartózkodott a Mezősason beállott hat és a Harsányban beállott egy újonc is. A következő napon bort vásároltak, s megkezdték a toborzást. A Bocskai-csapatba 1849. január 29-én léptek be először ténylegesen, összesen tizenhármán. Az első belépő Fonyod János volt, a második pedig Káplár Sándor, míg a harmadik Kovács István. Január 30-án hatan csaptak fel katonának, míg 31-én kilencen. Ekkor az első belépő Zuh János volt. Február elsején hárman léptek be, másodikán viszont tízen. Harmadikán heten álltak be a Bocskai-csapatba közöttük az egyik Arany Bálint nevezetű. Február negyedikén hárman, ötödikén viszont már csak egy belépő akadt. Ekkor azonban böszörményi utasításra az újoncokkal a toborzási központba kellett indulni, s így a verbuválás február ötödikén délelőtt 11 órakor félbeszakadt. Az újoncok egyébként erre az időre egységesen 1 ft. 40 krajcár fizetést kaptak. 2 5 „Muzsika szól verbuválnak / Csapj fel öcsém katonának!" - választotta mottóul Arany János az Egy életünk, egy halálunk c. toborzóverséhez a közhangulatot kifejező verbunkos részletet. Nagyszalontán is szólt ebben az időben a muzsika, hat szalontai cigányzenész húzta a talpalávalót, a verbunkost, nyolc napon keresztül, naponként nyolc váltóforint fizetségért. Arany János életrajzi adataiból nyilvánvaló, hogy Nagyszalontán szemtanúja volt a toborzásnak, amelyből hivatali kötelmei is adódhattak. Ez a történelmi háttér a közvetlen magyarázata tehát a Bocskai-csapatba belépést szorgalmazó toborzóverse keletkezésének, amelyben egyébként érzelmileg zseniálisan fogja meg a toborzás indítékait, a hajdúság ősi elkötelezettségét a magyarság ügye mellett, a generációkon keresztül elszenvedett sérelmeket, s azt a lelki alapállást, 84
