Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
szerint illetékes városi hadnagy a debreceni borbély céhmestert vagy valamelyik ottani borbélyt kérte fel a hulla felboncolására és véleményadásra. Adódtak azonban olyan esetek is, amikor a halál okának megállapítása végett orvosdoktori véleményre volt szükség s mivel a kerületnek orvosa nem volt, Weszprémi István debreceni orvoshoz fordultak, aki ha indokoltnak találta, Csapó József debreceni orvostársával történt konzultálás után terjesztette elő szakvéleményét. 3 Az 1758 és 1774 között tárgyalt 17 emberölési ügy iratai között csak tízben található látlelet, hét ügy iratai hiányosan maradtak meg s ezek között látlelet nincs. A Hajdúkerület egészségügyi szervezetének kialakulása Az ismételten kiadott felsőbb utasítások hatására a kerületi közgyűlés 1773. július 23-án határozta el, hogy a házipénztár terhére megszervezi a kerületi orvosdoktori állást. Debrecenből hívták meg Polgári Mihályt, aki Belgiumban végezte orvosi tanulmányait. Polgári úgy nyilatkozott, hogy évi 200 rhénes forint készpénz, természetben kiszolgáltatandó 12 köböl tisztabúza, ugyanennyi árpa és elegendő tűzifa járandóságért a meghívást elfogadja abban az esetben, ha a kerületben lakást is adnak neki. 4 A közgyűlés a feltételeket úgy módosította, hogy a készpénz mellett 10-10 köböl tisztabúza, rozs és árpa, továbbá négy szekér tűzifa kiszolgáltatását vállalta, a lakást pedig Böszörményben biztosította. A kölcsönös megegyezés alapján Polgári Mihály 1774 elején kezdte meg a Hajdúkerületben rendes orvosi működését. A megyei orvosokra vonatkozó helytartótanácsi utasítás értelmében a hat hajdúváros lakosságának gyógykezelése, egy sor egészségügyi feladat és büntető ügyekben a szakértői teendők ellátása tartozott hivatali kötelességéhez. A betegek gyógyítását illetően azonban az 1770. szeptember 17-én kelt egészségügyi szabályzat, a Generale normativum in re sanitatis I. 8. pontja úgy rendelkezett, hogy miként a sebésznek tilos a belső bajok kezelése, az orvosdoktornak sem szabad olyan betegségek kezelését elvállalnia, amelyek a sebészet körébe tartoznak. 1774 végén határozta el a közgyűlés, hogy - ugyancsak a házipénztár terhére - kerületi seborvosi és kerületi bábái állást is létesít Szoboszló székhellyel. Mindkét állásra olyan személyt alkalmaztak, akinek egyetemi tanfolyamon szerzett oklevele volt. A kerületi seborvos kötelességéhez tartozott a hozzá fordulók sebészeti gyógykezelése, a hajdúvárosokban működő chyrurgusok és bábák szakmai oktatása, kirendelés alapján a hullák boncolása és ennek eredménye alapján a látlelet - Visum repertum - elkészítése. A kerületi bába munkaköréhez tartozott a hozzá forduló terhes és szülőnők ellátása, valamint a városokban dolgozó bábák munkájának ellenőrzése. A kerületi orvosdoktor, seborvos és bába a szükséghez képest bármikor, de negyedévenként egyszer feltétlenül köteles volt a hajdúvárosokat felkeresni, a betegeket ellátni és a felsőbb rendelkezések értelmében a reájuk háruló egyéb egészségügyi feladatokat elvégezni. A Hajdúkerület egészségügyi szervezetének 1774 végére történt kialakulása 7
