Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
A Királyi Tábla az ítéletet azzal a súlyosbítással hagyta helyben, hogy a rabságot közmunkában és hetente kétnapi böjtöléssel kell végrehajtani. A Hétszemélyes Tábla azonban úgy találta, hogy „a vádbeli tett nagyobb fenyítést érdemel', ezért a büntetés mértékét 4 évi nehéz vasban eltöltendő rabságra emelte fel. 13 9 3. Török Györgyné 28 éves nánási asszonyt a férje elhagyta. Hosszabb ideig szerelmi viszonyt folytatott egy 19 éves szolgalegénnyel, s a megszületett gyermeket kilenchetes korában, 1807. november 17-én a zeleméri laposon lévő kútba vetette. Védekezése szerint azért, mert attól félt, hogyha a férje előkerül, nem fogadja őt vissza. A hullát másnap megtalálták és az orvosszakértő megállapította, hogy a halált fulladás okozta. A törvényszék vádlottat a gyermek megölése és paráználkodása miatt halálra, a szolgalegényt pedig paráznaság miatt 40 pálcaütésre ítélte. Az ítéletet a Királyi és Hétszemélyes Tábla is helybenhagyta. A király azonban a halálbüntetést kegyelemből 3 évi rabságra és félévenként 25 korbácscsapásra változtatta át. 14 0 4. Karácsony Nagy Sára, 9 éves böszörményi kislány 1805. július 15-én eltűnt a háztól és csak 31-én találták meg az udvaron lévő kútban. A tisztiügyész a gyermek mostohaanyja, továbbá édesapja ellen a gyermek megölése miatt emelt vádat. A törvényszék ítélete szerint nem volt bizonyíték arra, hogy a gyermeket a vádlottak ölték a kútba. Mivel azonban elmulasztották azt a szülői kötelességüket, hogy eltűnt gyermeküket már az eltűnés napján keresték volna, ezért őket fejenként 10 hónapi börtönre ítélték. Az iratokat az ügy bővebb megvizsgálása végett hivatalból terjesztették fel a Táblához. A Királyi Tábla „a terhelő körülményekre tekintettel" mindkét vádlott büntetését egyformán, a kihirdetéstől számítandó 4-4 évi vasban és közmunkában, heti két napon böjtöléssel eltöltendő rabságra és negyedévenként 25 bot, illetve korbácscsapásra emelte fel. 14 1 Bűncselekmény elkövetésén tettenérés közben történt emberölések A gyümölcsöskertekben és dinnyeföldeken éjszaka rendszerint többen együtt követték el a lopásokat. A tettenérés nemegyszer végződött halállal. Hol a tolvajok végeztek az őrzőkkel, hol azok a tolvajokkal. Ugyanez esett meg néhányszor a mezőkön elkövetett tilalomszegés tettenérésénél is. Vagy a törvénysértő vagy a mezőőr maradt ott holtan. A törvényszék az emberölések elkövetőire általában 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetést és ehhez igazodó számú pálcaütést szabott ki. Ettől eltérő döntést hoztak például a 2. és 3. alatt ismertetett ügyekben. 1. 1836. szeptember 20-án este négy böszörményi legény „előre megbeszélt tolvajkodás végett" kiment a dinnyeföldre. A kutyaugatásra Bódi Bálint csősz kilépett a kunyhóból. Erre a tolvajok megfutamodtak. De Bódi, a segítségére siető csősztársával, Balogh Istvánnal utánuk iramodott. Amikor a tolvajokat 63
