Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
állapotában ilyen, minden esetben szerencsétlenséget okozható eszközzel ütni nem irtózott". Ezekre tekintettel a törvényszék vádlottat 6 hónapi fogságra ítélte s a pálcabüntetést hajlott korára tekintettel mellőzte. A Királyi Tábla azonban a törvényszék álláspontját nem tette magáévá és vádlott büntetését 2 évi, vasban, közmunkában, hetenként kétnapi böjtöléssel eltöltendő fogságra emelte fel. 12 8 4-6. Három ügyben a feleségek kötekedése váltotta ki férjeik cselekményét, akik házastársaik halálát fadarabbal, „főzőfa képében észrevételenül kézbe vett fejszével", illetve nádvágóval okozták. A törvényszék 1 vádlottat 1 évi börtönre és 100 botütésre, 2 vádlottat pedig 2-2 évi börtönre és negyedévenként 25-25 pálcaütésre ítélt. 12 9 7. Ebben az ügyben is a sértett nyelvessége miatt következett be a halála. Hemyák Sámuel 1831. december 31-én arra kérte a feleségét, hogy az esti disznótorba hívja el az anyósát. O azonban maga helyett mást küldött azzal, hogy hívja el „a vén Füle Sárát". Hernyák kifogásolta, hogy a felesége így szólítja az ő anyját, holott ő az anyósát mindig anyjának titulálja. Az asszony erre azt kiabálta; amíg él, mindig vén Füle Sára lesz neki az anyósa. Férje dühös lett és a fejszét olyan „vigyázatlanul" csapta hozzá, hogy a feje megsérült és 2 óra múlva meghalt. A törvényszék Hcmyákot 2 évi rabságra ítélte, de vékony és gyenge testalkata miatt a pálcabüntetést mellőzte. A Királyi Tábla a cselekményt „nagyobb fenyítéket érdemlőnek" találta, ezért a büntetést a táblai ítélet kihirdetésétől számítandó 3 évi rabságra emelte fel. 13 0 Családtagok, rokonok egymás ellen Ilyen ügyek is szép számban kerültek a törvényszék elé. Terjedelmi okokból csak néhány ítélet ismertetésére van lehetőség. 1. Kerti Szabó János dorogi ember 1792. január 5-én délelőtt 18 éves fiával megfordult ugyan a dorogi kocsmában, de mindketten józan állapotban távoztak. Délután már a lakásuk udvarán lévő lócán összeverten, nyögve találta apa a fiát, aki másnap reggelre meghalt. A nyomozás során az apán kívül más személlyel kapcsolatban gyanú nem merült fel. Bűnösségét tagadta, de mivel a ruhája és görcsös botja véres volt s a konyha padlóján is vérnyomokat találtak, a törvényszék azt állapította meg, hogy Kerti Szabó oltotta ki fia életét és ezért halálra ítélte. A Királyi Tábla az ítéletet helybenhagyta, de a király a halálbüntetést kegyelemből 8 évi szorosabb rabságra változtatta. 13 1 2. Pál Istvánné szoboszlói asszony 1832. július 26-án összeszólalkozott 67 éves apósával; megrángatta, majd olyan erővel ütötte mellbe, hogy - az orvosi vélemény szerint - ennek következtében vesztette életét. 60
