Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850

bicskával magát hasba akarta szúrni, ebben azonban társai megakadályozták. A tanító Baka Andrást igen rendes, jó viselkedésű tanulónak jellemezte. A törvényszék Bakát 3 hónapi börtönre és 24 virgácscsapásra ítélte, és arra kötelezte, hogy a büntetés kitöltése után menjen más iskolába. Baka ugyanis Nagysarlósról jött nánási rokonaihoz azért, hogy itt járjon iskolába. A tisztiügyész fellebbezése folytán a Királyi Tábla „a fennforgó súlyosbító körülményekre tekintettel' a büntetést a táblai ítélet kihirdetésétől számítandó 1 évre és háromhavonta végrehajtandó 24 virgácscsapásra emelte fel. 12 2 3. Kovács József 15 éves szoboszlói gyermek a mezőn játékból a 15 éves Szalai Zsuzsánna hátára ugrott, megtaposta és rátérdelt. A kislány 12 nappal később meghalt. Az orvosi vélemény szerint sérülései csak gyenge testalkata miatt váltak halálosakká. A törvényszék Kovács Józsefet 6 hónapi rabságra ítélte. A tisztiügyész súlyos­bításért fellebbezett, a Királyi Tábla azonban a törvényszék ítéletét helybenhagy­ta. 12 3 4. Póczos Gábor 15 éves vámospércsi gyermek 1846 februárjában támadólag lépett fel Bodnár Imre és társai ellen. Az ő védelmükben emelt szót a szintén 15 éves Suba Miklós, mire Póczos Subának a már meghalt apját becstelen szavakkal szidalmazta. Emiatt Suba „haragra gerjedt" s a kezeügyében lévő metszőkést Póczos oldalához akarta hajítani. De felemelt kezéből a kés „kirepült" és Póczos fejének hátsó részén, a nyakszirtcsont dombjába fúródott. A sérülés miatt Póczos 13 nap múlva meghalt. A törvényszék Subát 3 hónapi fogságra ítélte. A büntetés súlyosbítása végett a tisztiügyész fellebbezéssel élt. A Királyi Táb­la szerint a vádlott cselekménye „nagyobb beszámítás alá esvén", a táblai ítélet kihirdetésétől számított 6 hónapi, vasban, erejéhez mérséklendő közmunkában, heti kétnapi böjttel és folytonos erkölcsi oktatással eltöltendő fogságra ítélték. 12 4 A következő ítélet azért érdemel figyelmet, mert arra világít rá, hogy a ku­ruzslásban és babonákban való hit még a XIX. század elején is élt a nép körében. A 85 éves Kozma Györgyné kuruzslással is foglalkozott. Nemes Márton Bálint szoboszlói ember is hozzá fordult és az asszony azt ígérte, hogy 1807 Szent Mihály napjára meggyógyítja s ha ez nem történnék meg, a világ láttára verje őt agyon. Mivel Márton a jelzett időre nem gyógyult meg, amikor Kozmánéval 1807. december 29-én délután 4 órakor találkozott, rátámadt, hogy gyógyítsa meg, mert rosszul jár. Erre az asszony azt felelte: „A kutya b...n meg, a kezemet sem teszem rád többet". Márton dühösen azt válaszolta, hogy „ha nem teszed rám a kezedet, majd kifizetlek" s a bal oldalára szélütött, mankóval közlekedő asszonyt a hajánál fogva a földhöz vágta s egy bottal addig verte kezét, lábát, míg el nem törte. Még a vele volt 8 éves fiára is rászólt, hogy üsse az asszonyt. Márton szerint Kozmánénak „megrontási képessége" is volt. Az elszenvedett sérülések következtében 10 nap múlva meghalt. A törvényszék vádlottat 2 évi rabságra ítélte. Az ítéletben az érdekeltek meg­nyugodtak. 12 5 58

Next

/
Thumbnails
Contents