Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
verekedtek össze. Egyikük úgy megsérült, hogy fejéből folyt a vére, majd a civileknek estek. Amikor a fején megsérült katona a szállására tartott, ugyanazon az úton ment hazafelé a kocsmából Lovász István is. Vele szembe jött Sallai János, hóna alatt egy ganévonófával. Ezt a fát Lovász kikapta a hóna alól, a katona után szaladt és fejbe ütötte. A szerencsétlen 36 óra múlva meghalt. Az orvosszakértő a hulla homlokcsontján hét törést talált. Mivel a sértettet nemcsak Lovász, hanem előtte már katonatársa is fejbe verte, a törvényszék szerint nem lehetett megállapítani, hogy a halált okozó sérülés kinek a kezétől származott. Ilyen körülmények között Lovászt 1 évi rabságra és negyedévi részletekben végrehajtandó 100 pálcaütésre ítélték. 10 8 4. 1802. október 3-án este Nánáson a Morgó kocsmában több fiatal legény békésen borozgatott és táncolt. Ott mulatott két kvártélyos katona is. Az egyiknek tánchoz támadt kedve s a muzsikusoktól azt kívánta, hogy neki hegedüljenek. Mivel Erdei János és Tóth János ellenszegült, a katona kardhüvelyével a két civilbe döfött, a másik katona meg kardot rántott és megvágta Tóth János kezét. A zajra a szomszédos bormérő helyiségben tartózkodott több kvártélyos katona, bement a borivóba, a két bajtársukat kihívták s együtt hazafelé indultak. Erdei és Tóth azonban a rajtuk esett sérelmet meg akarták bosszulni. Többed magukkal a katonák után mentek és a kocsma mellett talált tégladarabokkal megdobálták őket. Ezután a legények egy része visszament a kocsmába, más részük meg hazafelé tartott. Mivel a kvártélyos katonák nem szenvedhették el, hogy a civilek megdobálták őket, ezért egy óra múlva - este 9-10 óra tájban - egy káplár vezetésével, fegyveresen a kocsmához mentek. Kardjukat kirántva berohantak az ivóba, legelőször Erdeinek estek, összeszurkálták és pisztollyal úgy főbe verték, hogy elterült a földön. Majd a többi ember ellen fordultak, négyet megsebesítettek, a 41 éves Székely Gergelyt pedig halálra vagdalták. A veszedelem elől csak azok szabadultak meg - köztük Tóth János is - akiknek sikerült az ajtón vagy ablakon kiugraniuk. Azokat, akik bent rekedtek, addig ütötték-verték, amíg egy is talpon volt. Amikor az emberek már vérükben fetrengtek, a káplár kiparancsolta a katonákat a kocsmából és eltávoztak. A törvényszék azt állapította meg, hogy a több ember megsebesítésével és egy ember halálával járt összecsapásnak Tóth és Erdei voltak az elindítói s ezzel garázdaságot követtek el. Ezért Tóth Jánosi 60 botütésre ítélték. Mivel Erdei szabadságos katona volt, őt megbüntetése végett az illetékes katonai parancsnoksághoz kísértették át, oda tartozott a vérengzésben részt vett katonákkal szembeni eljárás is. 10 9 5. 1810. november derekán Böszörményben a kocsmában az emberek - köztük Bujdosó István is - békésen borozgattak, beszélgettek. Bujdosó aztán néhány társával csendesen távozott s hazafelé vették az útjukat. A kocsmából azonban utánuk eredt egy katona és minden ok nélkül megtámadta őket. Bujdosó védekezés közben fejbe ütötte. A sérülésbe a katona belehalt. 53
