Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
3. Major Jánosné 40 éves asszony - a vád szerint - ruta fűtől idő előtt világra hozott gyermekét megölte. A törvényszék a férjétől teherbe esett asszonyt azzal az indokolással mentette fel, hogy a gyermek élve születésére bizonyíték nem merült fel. 7 7 4. A vád szerint U. Szabó Istvánné 27 éves özvegyasszony törvénytelen ágyból származott csecsemőjét egynapi élet után megfojtotta. Az orvosszakértő véleménye szerint a hullán külsérelmi nyom nem volt, a halált feltehetően fulladás okozta. Ezért a törvényszék vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette. 7 8 5. Kereskényi Jánosnét azzal vádolta a tisztiügyész, hogy régen, még lánykorában teherbe esett és gyermekét megölte. Mivel erre semmiféle bizonyíték nem volt, a törvényszék felmentette. 7 9 Más bűncselekményben marasztaló ítéletek 1. A tisztiügyész Molnár Erzsébet 19 éves hajadont azzal vádolta, hogy 1771. december 2-án szült idétlen gyermekét megölte és a kútba vetette. A törvényszék álláspontja szerint, a vádlott tagadásával szemben a tisztiügyésznek nem sikerült az ölésre vonatkozó vádat bizonyítania, ezért a csecsemőgyilkosság alól a vádlottat felmentette.. ,J)e mivel nem irtózott a kisdedet a kútba vetni, e szörnyű és az emberi természetet irtóztató vétkes cselekedetéért" 1 évi tömlöcre és 30 vesszőcsapásra ítélte. 8 0 2. A csecsemőgyilkosság miatt halálra ítélt, de kegyelem folytán szabadságvesztés büntetését a kerületi börtönben töltő özvegy Semsei Jánosné - a vád szerint az ott szolgálatot teljesítő Nagy Mihály nős tizedessel többször paráználkodott. Teherbe esett és 1777-ben megszült magzatát megölte. A bába megállapítása szerint az elszült tenyérnyi nagyságú magzat négy hónapos és egyhetes lehetett s benne lélek még nem volt. Szakvéleményt szereztek be Sebeők Sándor kerületi orvostól is. Mivel az összes rendelkezésre álló adat szerint a magzat a szüléskor még embrionális állapotban volt, a törvényszék Semseiné bűnösségét nem csecsemőgyilkosságban, hanem paráznaságban állapította meg és 16 korbácscsapásra ítélte. 8 1 3. A dorogi határban 1790. november 5-én egy félig-meddig kiszáradt kút fenekén, fazékban, fejjel lefelé, csecsemőhullát találtak. Hamarosan kiderült, hogy a 19 éves Pogácsás Sára szülte. Vallomása szerint a nőtlen Oláh Györgytől esett teherbe és halva született csecsemőjét október 28-án vagy 29-én a fazékban ő dobta a kútba. Mivel a hulla már nagymértékben megrothadt és alig volt ép része, az orvosszakértő nem tudta megállapítani, hogy a gyermek élve vagy holtan jött-e a világra. A törvényszék erre tekintettel a lányt a csecsemőgyilkosság vádja alól felmentette, de mert „néminemű részben saját maga volt terhe elvesztésének oka," gyenge testalkatára tekintettel 15 nap alatt két részben végrehajtandó 60 korbácscsapásra ítélték. A paráznasággal vádolt Oláh Györgyöt pedig bizonyítékok hiányában felmentették. 8 2 38
