Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
A törvényszék az ítéletben a 25 éves asszonnyal kapcsolatban a következőket állapította meg: Saját vallomása szerint akkor éjjel, amikor a férje halála történt, vele egy ágyban feküdt, s amikor felkelt mellőle s kiment a szobából, ő ébren volt. Az aszszony szokása ellenére korán felkelt s az udvaron kiabálni kezdett, hogy a férje a kútba ölte magát, pedig a kútba bele se nézett. A férjét sohasem szerette és a 20 éves Czina Ferenccel „titkos barátságot és tilalmas társalkodást folytatott". A lakás falában egy lyukban a nyomozáskor találtak egy kötelet, amit az asszony tett oda előző napon. A 20 éves Czina Mihály - az ítélet szerint - Szélnével titkos barátságban élt s néhány nappal a gyilkosság előtt, a mezőn egész nap együtt kószált vele. A gyilkosságot megelőző este a gondjaira bízott lovakat éjjeli legelésre olyan helyre vitte, ahol senki sem volt, holott máskor a többi lovász társaságához ment. Azt beismerte, hogy a gyilkosság idején, éjszaka hazament a lovaktól. Egyébként a maga mentségére hamis tanúkat is akart állítani. Ezekből az adatokból a törvényszék arra a meggyőződésre jutott, hogy Szél Pálnénak a férje erőszakos megfojtásáról „nemcsak tudnia kellett, hanem abban részt is vett", s azt ifj. Czina Mihállyal „együtt követték el". Ezért mindkettőjüket halálra ítélték. A Királyi Tábla viszont ítéletében azt állapította meg, hogy a vádlottak ellen gyanú okok fennforognak ugyan, de ezek elítélésükhöz nem elegendők, ezért bizonyítékok elégtelensége miatt a vád alól felmentette őket. 5 1 Néhány számszerű adat Az 1757-1850 között elkövetett gyilkosságok 22 áldozata közül 6-6 fő Hadházon, Böszörményben és Nánáson, 4 pedig Szoboszlón vesztette életét. Dorogon és Vámospércsen ebben az időszakban gyilkosság nem történt. A tettesek többsége a 21-30 éves korosztályokból került ki. A törvényszék 15 vádlottat ítélt halálra. A fellebbviteli bíróságok 10 fővel szemben a halálbüntetést helybenhagyták, 8 vádlott azonban uralkodói kegyelemben részesült. Végső soron két elítéltet végeztek ki. A Királyi, illetve a Hétszemélyes Tábla 3 elsőfokon halálra ítélt vádlott büntetését 4-4 évi börtönre szállította le, 2, szintén halálra ítélt vádlottat pedig bizonyítékok hiányában felmentett. Csecsemőgyilkosság Régi magyar törvényeink a szülőknek a gyermekük élete ellen elkövetett bűncselekményeit egységesen gyermekgyilkosságnak minősítették s miként az élet szándékos kioltása, ez is halállal volt büntetendő. A gyermekgyilkosságnak azonban volt egy speciális esete: amikor az anya szülés közben vagy röviddel utána ölte meg újszülött gyermekét. A hajdúkerületi törvényszék az ilyen cselekményeket, a más körülmények között véghezvitt gyermekgyilkosságtól való megkülönböztetés végett, „csecsemőgyilkosság"-nak nevezte. Az 1795. évi első 28
