Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez

124. Heidegger János Henrik svájci református teológus. Híve volt a lutheránus egyházzal való egyesülésnek. A gályarab magyar prédikátorok kiszabadítása érdekében eredményes tevékenységet folytatott. 125. Szikszai Hellopoeus János, Melius utóda. 126. Heltai valóban megírta a jelzett munkát: Confessio de mediatore generis humani Jesu Chris­to, vero Deo et homine. Wittenberg, 1555. 127. Hodosi Sámuel (Debrecen, 1654 - Szikszó, 1748). Tanulmányait Debrecenben végezte, praeceptor, majd rektor. Veszprémben lelkész, később püspök. Onnan 1710-ben elűzték, s szikszói pap lett. 128. A lutheri irányzat úttörője, nevéhez fűződik az erdélyi szászok reformálása. 129. A debreceni refonnáció jeles alakja, nevéhez fűződik a ma is működő nyomda alapítása. 130. Az angol protestáns egyházon belüli radikális áramlat, amelynek magyarországi követői a megmerevedett hazai egyházat akarták megújítani. 131. Iratosi T. János (? 1576 táján - Sátoraljaújhely, 1648). 132. Lásd fentebb, a 114. jegyzetnél. 133. Jenei G. István (? 1603 v. 1604 - ? ?) Külföldi egyetemeken is járt, 1635-ben Mezőtelegden lelkész, majd 1645-ben Kolozsváron, ahol 1645-ben esperes. 1653 tájától Zabolán lelkész. 134. Kállai Albert (??-??) Hazai tanulmányai után külföldön is járt, Szikszón, majd Ungváron lelkész, ahol 1584-ben esperes. 135. Kálmáncsehi Sánta Márton (Kálmácsa 15. szd. vége - Debrecen, 1557). Krakkóban tanult, r. kat. pap, kanonok. A segesvári hitvita hatására a reformáció pártjára áll, a lutheri irányzat híve, de a későbbiekben közeledett a helvét irányhoz, s annak híve lett. 136. A debreceni zsinaton 1567. febr. 24-26. között Melius Péter szellemi és tényleges irányításával megszületett az az egyházi törvénykönyv, amely az Articuli ex verbo Dei et lege naturae compositi címet viseli. Ebből Gönczi György 1577-ben De disciplina ecclesiastica címen kivonatot készített, némi módosítással. Ez utóbbi Articuli minores néven ismeretes, míg az előbbi az Articuli majores. 137. A vizsolyi Biblia fordítója. 138. Kanizsai Pálfi János (Nagykanizsa ? - Pápa, 1641). Rektor Somorján, majd külföldi egyete­mekre megy. 1617-ben a dunántúli egyházkerület főjegyzője. 1629-ben püspök. Hazánkban legelső megalkotója volt a presbitériumnak, amelyet 1615-ben Pápán már megszervezett. 139. Kaposfalvi Szabó Pál (? 1601. v. 1602. - ?-?) Sárospatakon tanult, majd Erdőbényére ment rektornak, ezután külföldi egyetemeket látogatott, 1633-ban Sátoraljaújhelyen rektor, majd Olaszliszkán, később Erdőbényén lelkész. 140. Kaposi Geszti Pál (Nagykapos ? - ? - ?) Sárospatakon tanult. 1652-ben rektor Szatmáron, majd külföldi egyetemekre ment. Előbb rektor, majd lelkész Szatmáron (1658). 1673-ban még élt. 141. Kassai Zsigmond Dávid (Kassa, 1556 - Nagyszeben, 1586) Sárospatakon tanult, majd külföl­di egyetemeket látogatott, 1579-ben a nagyváradi, majd 1582-től a gyulafehérvári iskola igaz­gatója. A pestis elől menekült Nagyszebenbe. 142. Kecskeméti Selymes János (Kecskemét, 1655 v. 1656 - Kecskemét, 1721.) Kecskeméten, majd Debrecenben tanult, ahol 1676-tól a seniorságig vitte. Rektorkodás után külföldi egyetemeket látogatott. Tiszakarádon, Margittán, Szilágysomlyón lelkészkedett, majd 1700-ban Kecskemétre választották meg. 142. Keresztúri G. Bálint (Szilágyfőkeresztúr, 1634 körül - Debrecen, 1677 vagy 1678). Nagy­bányán, majd Sárospatakon tanult - seniorságot is viselt. Sátoraljaújhelyen rektor, majd külföldi egyetemekre ment. Groningenben doktorált, majd Angliában töltött négy évet. Szepsiben lelkész. 1672-ben vagy 1673-ban Debrecenbe hívták tanárnak. 143. Keresztúri Pál (Bodrogkeresztúr 1594 - ? 1655). Keresztúri Bíró Pál néven ismert. Sárospata­kon tanult, ahol seniori tisztet is viselt, majd külföldi egyetemeken tanult. Bodrogkeresztúri rektorkodása, majd a leideni egyetemen való tanulása után Gyulafehérváron tanár, 1636-tól pedig I. Rákóczy György udvari iskoláját vezette. 1646-tól II. Rákóczy György udvari papja, később udvari elsőpap. Nagyhírű pedagógus, jeles egyházi író és heves hitvitázó. 199

Next

/
Thumbnails
Contents