Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
A kerületi törvényszék 1768. augusztus 2-án hirdette ki az ítéletet. Tóth Zsuzsánnát bűnösnek mondta ki mindazokban a lopásokban, amelyek miatt eddig még nem vonták felelősségre, s mivel úgy találta, hogy a már többször büntetett vádlott meg javulásához nincs remény, halálra ítélte. Ez a büntetés nem érte váratlanul az asszonyt. Kihallgatásakor ugyanis ezt mondta: „Tudom, meg kell halnom, mert soha jó nem voltam, mindig rossz asszony voltam, amihez fértem, mindent elloptam". De hogy valóban meghalt-e, nem lehet megállapítani, mert a kegyelmi eljárásra vonatkozó iratok nem találhatók. 1 7 7. Kiss István 50 éves, kétszer már „keményen megbüntetett" debreceni embert Kocsis, vagy Szabó Pistának is nevezték. Az ítéleti tényállás szerint tizenkilenc lovat lopott: a böszörményi csapiárostói ötöt, a kabai útfélről négyet, Nagyléta alatt a dézsát áruló cigányoktól egyet, Kispércs alól, a nánási rétről és Hadházról hármat-hármat. Ezenkívül Debrecenben Nemes András tolvajtól „a keze alá vett" öt lopott lovat és azokat eladta. Mivel korábbi büntetései ellenére „magát nem jobbította meg" és javulásához nincs remény, a kerületi törvényszék 1769-ben akasztófára ítélte. 1 8 A kegyelmi eljárás eredményére vonatkozó irat nem található. 8. Barta Kiss Miska 24—25 éves szoboszlói nőtlen legény terhére a következő bűncselekmények elkövetését állapította meg a törvényszék: 1772-ben Nagy Mihály szoboszlói lakos istállóját feltörte, onnan egy barna pejlovat nyeregszerszámmal ellopott és Debrecenben 18 forintért eladta. 1774-ben a nádudvari külső halomnál lévő csapszéken borozott és a csapláros lovait el akarta lopni, de ezt észrevették, és úgy menekült el, hogy még felszerszámozott lovát is otthagyta. A nyomozáskor kiderült, hogy ezt a lovat Debrecenben lopta. Acsádoai Tplnai János birtokos tiszttartójának egy barna csődör esikóját kötötte el. Ezeken kívül is kezén „temérdek ló fordult meg", de ezek gazdáját nem tudta megnevezni. Katona Sára nevű rosszéletű nővel a vásárokra éjjel-nappal együtt járt és vele „botránkoztató életet gyakorolt." Amikor Szoboszlón megfordult, többek között három ló is elveszett. Mindezekért a törvényszék 1775-ben halálra ítélte. 1 9 A kegyelmi eljárás eredménye iratok hiányában nem állapítható meg. 9. Kiss Mihály 30 éves, szoboszlói tapasztó embert 1780-ban azért ítélte halálra a törvényszék, mert Földesen, Szentmihályon, Dorogon, Hadházon és Derecskén összesen nyolc lovat ellopott.. 2 0 A kegyelmi eljárás eredménye iratok hiányában nem állapítható meg. 10. Márton Péter szoboszlói legényt 1784-ben lopás miatt tartóztatták le. Kihallgatásakor Nagy János nánási csikósbojtárnak mondta magát, később beismerte, hogy Márton Péternek hívják, Szoboszlón született, de nem tudja, hány éves. Az egyházi születési anyakönyvből állapították meg, hogy 1762. január 16-án született, tehát 23 éves. 17 Uo. 1768. Fase. Q. No 18. 18 Uo. 1769. Fase. R. 14. 19 Uo. 1775. Fase. Z. No 19., az ítéletet 1. uo. No 15. alatt. 20 Uo. 1780. Fase. CC. No 11. 74
