Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Bartha Dénes: A hajdúböszörményi városi erdőállomány- és erdőtípusai

III. A Városi-erdő általános jellemzése Területe 1379,9 ha, átlagos tengerszint feletti magassága 151—157/ 155 m. Északon szőlők, keleten a Kutas- és Csere-erdő, délen zártkertek és a belső-erdő, nyugaton szántóterületek határolják. A Városi-erdő a Magyar Flóratartomány (Pannonicum) Alföldi flóravidékének (Eupannonicum) nyírségi flórajárásába (Nyírségense) tartozik. Nyugati szélén — mely flórajárás-választónak is tekinthető — közvetlenül érintkezhetett az egykori nagykiterjedésű kontinentális ta tár juharos lösztölgyes (Aceri tatarico — Quercetum hungaricum) foltjaival (Zólyomi 1958). Erre utalnak a felső szintjükben karbonátmentes csernozjomok, a határsávi pusztai cserjés töredékek (Euonymus europaea, Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Prunus spinosa) és a határszélen, ill. a Városi-erdőben is fellelhető kontinentális erdőssztyepp/fajok, mint a Campanula bononiensis, C. rapunculus, Nepeta pannonica, Chamaecytisus supinus ssp. pseudorochelii, Viola cyanea, Veronica spuria ssp. foliosa. Alapkőzete homok, löszös homok és homokos lösz, melyen a potenciális erdőtársulás a homokpusztai tölgyes (Festuco rupicolae — Quercetum roboris), ill. a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario — Quercetum roboris) -komplexe. IV. Az állomány- és erdőtípusok jellemzése 1. Erdei- és feketefenyvesek A Pinus sylvestris és P. nigra állományok elegyetlenül sehol sem fordulnak elő. Gyakori kísérőik — egymáson kívül a Quercus robur, Q. rubra, Acer pseudoplatanus, A. negundo, Celtis occidentalis. Kis területük miatt jellemző gyepszint nem alakulhatott ki, mint néhány — javarészt már eltűnt — nyírségi fenyvesben (vö. Boros 1932, Soó 1937, 1943). Szubnudum aljnövényzetükben viszonylag gyakoriak a Pteridophytak, mint a Cystopteris fragilis, Dryopteris filix-mas, D. carthusiana. A zárvatermők közül szálanként az alábbi, többnyire árnyéktűrő fajok találhatók: Geum urbanum, Chaerophyllum temulum, Anthriscus cerefolium ssp. trichosperma, Galium aparine, Lamium purpureum, Veronica hederifolia, Chelidonium május, Alliaria petiolata, Viola mirabilis, Mycelis muralis, Lapsana communis, Stellaria media, Humulus lupulus, Urtica dioica, Convallaria majalis, Brachypodium sylvaticum, Poa nemoralis, Agropyron caninum. Mohaszintjét jól fejlett Polytrichastrum formosum, P. juniperinum, Hypnum cupressiforme, Atrichum undulatum, Radula complanata, Dicranum polysetum, Brachythecium salebrosum. Pleurozium schreberi szinuziumok alkotják. a