Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850

nem járt. A kerületi közgyűlés a pusztai tolvajok elfogására 1792-ben már állandó lovas őrséget szervezett s ezek létszámát a rendkívül elhatalmasodott tolvajlások megakadályozása végett az 1794 februárjában kiadott helytartótanácsi rendelet végrehajtásaként hat főre — két káplárra és négy közlegényre — emelte fel. Ugyanakkor elrendelték a városok határain alkalmazott pásztorok összeírását, valamint a gulyák, ménesek és nyájak megvizsgálására alkalmas személyek megválasztását, akik a közgyűlés utasítása szerint voltak kötelesek eljárni. Az állatforgalom ellenőrzése végett 6000 darab passus (járlatlevél) űrlapot nyomtattak ki és a hat város között arányosan szétosztották/' Az állandó lovas őrséget azonban a kerületi közgyűlés 1799-ben kénytelen volt feloszlatni, mert a kifizetett személyi járandóságok összegének vizsgálata kapcsán a Helytartótanács megtiltotta, hogy a Kerület viselje a hat katona tartásának költségeit, mivel ezek leginkább a magánszemélyek hasznára teljesítenek szolgálatot, ezért alkalmazásukról gondoskodjanak maguk a városok. Ilyen körülmények között a Kerület felszólította a városi tanácsokat, hogy a gonosztevők, tolvajok, orgazdák, zsiványok „kiiktatása" és a városok biztonságának megőrzése végett a saját jövedelmük terhére haladéktalanul alkalmazzanak egy-egy erkölcsileg feddhetetlen lovas katonát.

5 A magános lovas katonák azonban feladatukat nem tudták ellátni, ezért a közgyűlés 1808-ban a hat katonát a Kerület által megválasztott és fizetett parancsnok alatt összevonta.

6 1816-ban már nemcsak a legelőkön elkövetett állat- és terménylopások, hanem a városokban naponként szaporodó tolvajságok, házfelverések és efféle gonoszságok megakadályozása is komoly gondot jelentett. A közgyűlés ezért szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Este 9 óra után az utcákon lámpás nélkül senki nem közlekedhetett s az ez ellen vétőket az éjjeli strázsák a városházához felkísérték. A kocsmák záróráját este 9 órában állapították meg, s ennek naponkénti ellenőrzését és az esetleg ott talált mulatozók és muzsikusok eltávolítását a városi tanácsok által megbízott „hiteles személyek" végezték. Azonnali hatállyal elrendelték az ún. oldal kocsmák megszüntetését, mert ezek „mindenféle tolvajságoknak legnagyobb vehiculumai" voltak, továbbá a városi tanácsokat arra kötelezték, hogy a kocsmákban sűrűn mulatozó és emiatt gyanús személyeket számoltassák el,, hol szerezték az eldorbézolt pénzt.

7 A statisztikai adatok tanúsága szerint azonban ezeknek a rendelkezéseknek á hatására nem csökkent, sőt emelkedett a lopások száma. Míg 1816-ban 25, 1817-ben már 43 ítéletet hozott a kerületi törvényszék lopás miatt. A következő években, évtizedekben, különösen az állátlopások megfékezése a kerületi törvényszéket is állandóan foglalkoztatta. Az ügyek tárgyalása során azt tapasztalták, hogy az elszaporodott lólopások tetteseinek felderítését nagymértékben az nehezíti, hogy a tolvajok az eltulajdonított lovakat kicsapják a ménesekre s mindaddig, ott tartják, míg 4 Ker. közgy. jkv. 12. k. 1794 április 23. No 46. A Helytartótanács 1794. február 21-i 4052. sz. rendeletének nyomtatott példányát. 1. Hajdúkerület közgyűlési iratai (a továbbiakban: ker. közgy. ir.) IV. A. 502 b. 82. csomóban 1794, Fasc. 2. N® 36. 5 Ker. közgy. jkv. 14. k. 1799. december 10. No 16. A Helytartótanács 1799. október 1-i 23 026. sz. rendelete. 6 Uo. 17. k. 1808. december 5. No 104. 7 Uo. 21. k. 1816. május 27. No 55. 68