Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Lévai Béla: Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról

Lévai Béla Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról \ A zeleméri szántók déli részén több ágból összefolyó Tócó ér széles völgye két földrajzi tájegységet választ el egymástól: a tölgy- és akácerdőkkel borított, homokbuckás Dél-Nyírséget és a termékeny lösztalajjal fedett Hajdúhátat. Józsa e két tájegység déli lejtőjén alakult ki, északkelet-délnyugati irányú utcái és útjai csaknem 10 km hosszan nyúlnak el a Monostori-erdő és a nagymacsi—balmazújvárosi szántóföldek között.

1 A településtől északra a térfelszín enyhén emelkedik, majd a zeleméri Mély-völgy tői Böszörmény felé ismét lejt. Józsa és Zelemér határán van a Hajdúhát legkiemelkedőbb pontja, a Csegei-halom, tőle délre pedig Felsőjózsa legmagasabban fekvő településrésze, a Bondorhát. A Tócó keleti partján, Alsójózsától északra és keletre összefüggő erdőségek állnak: a Szentgyörgyi-, Rákóczi-, Bodai-, Monostori-, Böszörményi- és a hadházi Csere-erdő. A Szentgyörgyi- és Monostori-erdő közé ékelődő Alsójózsa legmagasabban fekvő része az Erdőhát, Szőlőhegy és Csúcs utcák környéke. Mind a felsőjózsai, mind az alsójózsai településrészt kisebb-nagyobb földhátak (partok) és lapos, völgy szerű mélyedések (aljak) tagolják további, egymástól jól elkülönülő részekre. Különösen szembetűnő a földfelszín egyenetlensége a Tócó csaknem kilométernyi széles völgyének két oldalán. A Tócónak és egykori mellékvizének, a két ágból összefolyó Józsaérnek a völgye négy nagyobb egységre tagolja a területet. 1. A Tócótól nyugatra elterülő felsőjózsai partszakasz mintegy 3 kilométeren át (egészen a Bondorhát utcáig) fokozatosan emelkedik, majd a Hortobágy felé lejt. A Bondorhát 30—40 méterrel magasabban van a Tócó-völgy talapzatánál. Legmagasabb pontja a 166 m magas Csegeihalom, amely már zeleméri földön emelkedik. Ezt a kb. 8 négyzetkilométernyi területet is további völgyhajlatok szabdalják kisebb-nagyobb részekre. A legszembetűnőbbek a Tócóba torkolló Temető-alj és a; zeleméri Mély-völgy. A Tócó és a Temető-alj közötti földháton, a Klastrom-parton állt a középkori Szentgyörgy település Szent György titulusú temploma, a Mély-ér és a Tócó összefolyásától délre pedig Debrecen környékének egyik legrégibb földépítménye, a zeleméri földvár látható.

2 1 Borsy Zoltán: Debrecen és környékének földrajzi viszonyai. Debrecen története. 1. (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1984.) 13—27. 2 Zoltai Lajos: A zelemér-pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége. Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és közművelődési könyvtárának 1927. évi működéséről. (Debrecen, 1928) 38. sköv. 41