Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
szalonnát, rozsot és kenyeret loptak. Nemes Porkolábot 1 és félévi, Matuz Istvánt pedig büntetlen előéletére tekintettel 1 évi vasban, közmunkában töltendő rabsággal, és negyedévi részletekben végrehajtandó 100 botütéssel sújtották. 1'" Ebben az időszakban a lopás kísérletét is szigorúbban büntették, így pl. azt a két embert, akiket Szoboszlón házkiásáson tetten értek, fél-félesztendei rabságra és negyedévenként 25—25 pálcaütésre ítélték.™ 7. Büntetés kiszabási gyakorlat 184H-—1850 Míg 1847-ben lopás miatt 77 ítéletet hozott a törvényszék, 1848-ban ez a szám 43-ra csökkent. A márciusi tárgyalásokon kihirdetett ítéletekben a szabadságvesztés mellett még kiszabták a pálcázást, de a júniusi ülésszaktól kezdve testi büntetést sem fő-, sem mellékbüntetésként nem alkalmaztak. Megváltozott a szabadságvesztés végrehajtásának módja is. Eddig, ha a törvényszék a vádlott egyénisége alapján szükségesnek tartotta, elrendelte, hogy a rabságot vasban, közmunkában töltse le. 1766-tól kezdve igen szórványosan az is előfordult, hogy emellett még heti két-három napon át száraz kenyéren és vízen böjtölést is előírtak, 1848 júliusától kezdve azonban a büntetés tartamától függetlenül az ítéletekben úgy rendelkeztek, hogy a rabságot vasban, közmunkában, heti két-három napi böjtöléssel és mindenfajta szeszesital élvezetétől eltiltással kell végrehajtani. Az alább ismertetett, szabadságvesztést kiszabó ítéletek tehát ezekkel az intézkedésekkel együtt értendők Az 1848-ban tárgyalt ügyek döntő többségében állatlopás (sertés, szarvasmarha, ló) volt a vád. Egy-két sertés eltulajdonításáért 3 hó, de tizennyolc ellopásáért már 1 és félévi rabságot szabtak ki. í !' Az egy-egy tettes által ellopott szarvasmarhák és lovak száma egytől négyig, s a kiszabott büntetés ehhez képest félévtől másfélévig terjedt. 1 1* Most is előfordult, hogy a tettesek éjszaka hatoltak be a kamrákba, padlásokra. így pl. nemes Zöld Pál és Lupuly Mihály szoboszlói lakosok özv. Mészáros Bálintné padlásáról nagyobb mennyiségű szalonnát, húst, hájat, egy másik alkalommal pedig a kamrájából nemes Zöld és V. Kiss Sándor hat véka búzát és sertéshúst vittek el, V. Kiss még a város majorjából is lopott három kéve nádat. A törvényszék mindhármukat 1—1 évi rabságra ítélte. 13 0 Egy büntetett előéletű ember a kiásott kamrából búzát lopott, félévi rabság volt a büntetése. 1*' 1849-ben a márciusban, szeptemberben és decemberben tartott tárgyalásokon lopás miatt 33 ítéletet hozott a törvényszék, tízzel kevesebbet, mint az előző évben. A csökkenés természetesen az egyéb bűncselekményekkel kapcsolatban hozott ítéletek számát illetően is bekövetkezett. Ebben az évben a legsúlyosabb büntetés 1 évi rabság volt, ezt többrendbeli sertéslopás miatt szabták ki. u l Félévi rabsággal sújtották azt a vádlottat, aki tizenegy sertést lopott, de valamennyi visszakerült tulajdonosához. 1'' 2 Ugyan135 B. ügyek jkv. 4. k. 1847. szeptember 7. N° 211. 136 Uo. 1847. március 10. No ü8. 137 Uo. 1848. július 3. No 187. 138 Uo. pl. 1848. július 3. No 151. 139 Uo. 1848. július 3. N° 160. 140 Uo. No 177. 141 Uo. 1849. március 13. No 53. 142 Uo. 1849. december 19. No 94. 111
