Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
kor 1839 végén itteni szolgálatukat abbahagyták, csavargó életre adták magukat. 1840 május végétől a letartóztatásukig eltelt két hónapon át főleg lólopásokat követtek el, de ha a körülmények úgy hozták, különböző ingóságok és készpénz eltulajdonításától sem idegenkedtek. A kerületi törvényszék a következő bűncselekmények elkövetését állapította meg a terhükre : Böszörményben a Kispródi út mellől elhajtottak két lovat s Debrecenben a Csukás nevű csapszékben egy sámsoni embernek eladták. Utóbb a lovak Nagyváradon kerültek vissza gazdájukhoz. Ugyancsak a kispródi út mellől loptak el további három lovat, kettőt eladtak, ezek megkerültek, a harmadiknak azonban nyoma veszett. Ugyaninnen hajtottak el még két lovat, de a debreceni erdőben lévő Sóskút tájékán nemes Csukás Mihály feltartóztatta őket. Bár emiatt Tóth Pál rálőtt, a lovakat csak nem tudták magukkal vinni, így azokat gazdájuk visszakapta. A macsi pusztán négy lovat szereztek, ezeket eladták, de a nyomozás során előkerültek. Ezután megint Böszörményben tűntek fel, s a Szeglet ároknál legelő három lovat elkötötték, eladták. A nyomozás során ezeket is megtalálták a vevőnél. Nemes Fábján István böszörményi embernek a szekerét „fosztották meg", de az ügyetlenül elrejtett holmik előkerültek. Szekeres Bálintné udvaráról különféle ruhaneműeket vittek el. A debreceni határban felverték a Látóképi és Békási csárdák pincéjét, ez utóbbi padlását is. Bőröket, lószerszámokat, borhúzó kötelet, fazék zsírokat, kenyereket, szalonnát, hájakat és 15 Rft készpénzt vittek magukkal. A padlás feltörésében Hegedűs András 22 éves böszörményi legény is segítségükre volt. A balmazújvárosi Csikósakért mellől két alkalommal öt-öt, a pusztáról négy, a Hati halomtól két, a Savóskút mellől három, a macsi major mellől pedig két lovat loptak el. A zeleméri pusztáról négy, a nyíradonyi határról két lovat hajtottak el. Az így szerzett huszonhét lovat eladták s ezek közül csak hat került vissza a gazdájukhoz. Az újvárosi örmény tanyájáról két ökröt loptak s egy debreceni mészárosnak akarták eladni, de nem találták otthon. így aztán az ökröket a böszörményi határban a tengericsutkába verték ki, onnan kerültek vissza az örményhez. Az újvárosi határban a kocsmáros házának ajtaját bekötözték, hogy a kocsmáros ne tudjon kijönni s ne akadályozhassa meg hat sertésének az ellopását, ök vittek el a határból három veres borjút, hét bárányt és két birkát, de Hujber egyedül is lopott négy bárányt és egy birkát. A sertéseket, bárányokat, juhokat levagdalták és a húsukat barátaikkal együtt elfogyasztották. Az ellopott és elő nem került lovak értéke 2009 Rft 45 krajcárt, a borjak, bárányok, juhok és az ingóságoké pedig 2692 Rft 15 krajcárt tett ki. A törvényszék a büntetés kiszabásánál Hujberrel és Tóthtal szemben súlyosítóként vette figyelembe, hogy a lopásokat „fegyveres készülettel űzték", továbbá Tóth terhére még azt is, hogy „bár minden szerencsétlen következés nélkül, nemes Csukás Mihályra rálőtt". Ezért Hujbert 4, Tóth Pált pedig 5 évi nehéz vasban és közmunkában töltendő rabságra, valamint negyedévenként 25-25 pálcaütésre ítélte. Hegedűs András bűnösségét nemcsak a Békási csapláros sérelmére elkövetett lopásban, hanem 108