Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
meg a vádlott magatartását. A „bűntettekben őszült gonosztevő . . . számtalan bűntettei szakadatlan sorát egy ujabb merénnyel pótolta ... s mikor rajta kapták, az őt megfogni akarókat gyilkos eszközzel megtámadta s magát oltalmazván, azok életét veszedelemmel fenyegette." Ezért aztán 2 évi vasban és közmunkában töltendő rabságra ítélték. Pálcázást most sem szabtak ki, mert az orvosi bizonyítvány szerint ezúttal jobb ágyékszakadásban (hermia) szenvedett. 12 7 Nagy megütközést keltett a hajdúvárosi lakosság körében az a jelentős kárt, okozó lopás, amelyet Nánáson követtek el 'Vad Tamás táblabíró sérelmére. 1837 január 1-jére virradó éjszaka ismeretlen tettesek „erőszakosan feltörték" a táblabíró házát és onnan a következő „kincseket" vitték el: 1. A falbanvaló rejtekből: 400 db köztük kettős (1 db = 8 Rft 96 kr) és több négyes (1 db = 17 Rft 92 kr) aranyat, ezek értéke 2000 pft. egy db arany pecsétnyomó gyűrűt, kövébe a család nemesi címere volt bevésve 16 pft. 2. a falbanvaló almáriumból: egy vászonerszényben 800 db 2 ftos tallért 1600 pft. egy vászonzacskóban 70 db keresztes tallért 154 pft. egy zacskóban 20 krajcárosokat 1000 pft arany és tallér pénzeket 200 pft. 3. egy kis secret almáriumból: tizennégy személyre való új ezüst kanalakat egy gazdálkodó kanállal és bestekkel együtt. Az evőeszközök összetörve viszszakerültek. A hiányzó 65 lat súlyú 13 próbás ezüst értéke 94 pft. egy zacskóban 500 pft. egy másik zacskóban 300 pft. Az összes kár 5864 pft, A tettesek kilétére csak három év múltán derült fény. Egy boltfelverési ügyben orgazdaság gyanúja miatt letartóztatott K. Szabó András 1840. január 8-án bevallotta azt is, hogy a Vad Tamás értékeit Csengeri Pállal és az időközben meghalt Szabó Sándorral együtt ők hárman lopták el. A. tisztiügyész a nyomozati adatok alapján 15 személy ellen emelt vádat s a törvényszék 1840. szeptember 10-én kelt ítéletében a következő tényállást állapította meg: Csengeri Pál már 1836. október végén megkísérelte Vad Tamás házának felverését. Bár ebben Kovács Mihály városi éjjeliőr a környék figyelésével segítette, vállalkozása akkor nem sikerült. De szándékától nem állt el, s megvalósítása érdekében szövetkezett K. Szabó Andrással és az időközben meghalt Szabó Sándorral. A részleteket Forrai Bálint lakásán beszélték meg. 1837. január 1-jére virradó éjszaka aztán a táblabíró házát „erőszakosan feltörték" és abba a szobába mentek be, ahol az értékes tárgyak voltak. Amíg ott tartózkodtak, kívül most is Kovács Mihály, a város „fizetett és hittel kötelezett" éjjeliőre figyelt, a tettesek így nyu127 B. ügyek. 1842. Fasc. 4. S. No 109. 105
