Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete
Az építkezésre természetesen versenytárgyalást kellett meghirdetni, amelyet némi huzavona után Vecsey Imre és Varga Ferenc debreceni építészek nyertek meg. Árajánlatuk szerint a bővítés 40 500 forintba került, s ezt nem is lépték túl. 6 9 Vecsey Imre egyébként a kor neves építésze volt, aki tevékenységével maradandóan befolyásolta szűkebb tájegységünk építészeti kultúráját. Nevéhez fűződik többek között a debreceni Csokonai Színház építése, de az ő alkotása pl. a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium épülete vagy a hajdúnánási tanácsháza is. Vecsey Imre egyébként a bővítésre tulajdonképpen új tervet készített, de felhasználta Balthazár János korábbi munkáját is. Az épülethez szükséges téglákat helyben vetették, amely ellen Hajdúböszörmény ugyan tiltakozott, mondván, hogy a bánya kimerülőben van, de a Hajdúkerület ezt nem vette figyelembe. 7 0 Az építkezés a korábbi szakirodalomban szereplő 1870. évvel szemben valójában csak 1871-ben fejeződött be. 7 1 Az épület sorsa a Hajdúkerület megszűnte (1876) után igen viszontagságosán alakult. Tekintettel arra, hogy az épület a hajdúvárosok közös tulajdona volt, Hajdú megye létrejötte, illetve a székhely Debrecenbe kerülése után komolyan felvetődött, hogy az épületet el kell adni, sőt esetleg le kell bontani, s az így nyert anyagot az egyes hajdúvárosok között igazságosan szétosztani. Szerencsére ez nem valósult meg. A századforduló után az épület tulajdonjogát Hajdúböszörmény városa szerezte meg, s komolyan gondoltak arra is, hogy a Bocskai-szobor helyén lebontandó régi városháza helyett a közigazgatás az egykori kerületi székházban legyen. Hasznosításával egyébként rendkívül sok elképzelés volt, egy időben pl. huszárlaktanya ideköltöztetésére is gondoltak. Az idők folyamán aztán több hivatalnak adott helyet, volt itt bank, rendőrség, úri kaszinó, járásbíróság, a földszinten nyomda, tűzoltóság, majd pedig fiú- és leánykollégium, boltok stb. A Hajdúsági Múzeum alakulásától (1924) itt székel, s az idők folyamán egyre nagyobb alapterületet szerzett meg. A sokféle funkció miatt az épületen komoly átalakításokat hajtottak végre. így például az 1871-ben készült, díszes közgyűlési termet feldarabolták apróbb helyiségekre, s ezzel együtt az épület magasságát is mintegy másfél méterrel csökkentették. Nyilván ekkor szűnt meg a manzárdtető is. Az egykori közgyűlési terem díszítései egyébként a bírósági rész padlásterében ma is látszanak. Az átalakítás pontos időpontját nem ismerjük, de valószínű, hogy az a századforduló táján történhetett. Mindenesetre a legrégebbről ismert fényképfelvétel már a mai állapotot rögzíti. Tudunk arról is, hogy a földszinti börtönszárnyat 1928-ban átalakították, a legutolsó nagy helyreállítása pedig 1968-ban volt. Következik mindebből, hogy bár kutatásaink eredményeként az épületről ma már rengeteget tudunk, a helyreállítás előtt elengedhetetlenül szükséges falkutatást végezni, amely eddigi ismereteinket minden bizonnyal új tényekkel fogja gazdagítani. 69 A pályázati felhívás a Budapesti Közlöny 1868. szept. 22-i számában látott napvilágot. Vecseyék okt. 31. kelettel nyújtották be pályázatukat. 70 H BML IV. B. 763. a. 1. 1868. dec. 1. 870. 71. Uo. IV. B. 753. a. 2. 1871. máj. 1. ésjún. 15. 1118. 135
