Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete
a pincebörtönbe, s ezt a királyi biztos elfogadhatatlannak tartotta. Az építendő ámbitus földszinti részén „tisztességesebb személyeknek való lágyabb árestom"-ot kellett készíteni. Elrendelte azt is, hogy a biztonság okáért a levéltár ablakaira, amely az emeleti részen volt, öt vastáblát készítsenek. A strázsamester és a hajdúk szobáját meg kellett cserélni, illetve a folyosóból egy kisebb konyhát kellett kialakítani. Valószínűleg ez a mai ún. közművelődési terem, a Hajdúsági Galéria szomszédságában. A kerületi székház építésével párhuzamosan tudatosan törekedtek arra, hogy annak telkét megnagyobbítsák, s az megfeleljen a megnagyobbodott épület rendeltetésének, többek között azért is, mert a székház funkcionálásához szükséges egyéb épületeket (fatároló, kocsiszín stb.) itt szándékoztak felépíteni. A rendezés, illetve a bővítés azonban hosszú évtizedekre elhúzódott, mert a szomszédos telkeket magánszemélyektől kellett megszerezni, s a velük folytatott tárgyalások korántsem voltak könnyűek. A járulékos épületeket azonban a székház kibővítése után közvetlenül elkészítették, így például a kocsiszínt, amelynek frontvonala a mai Bocskai térre nézett, s a hajdúkerületi székház 1871-ben épített legújabb szárnyának a helyén állott. 6 0 A hajdúkerületi tisztikar végrehajtotta a királyi biztos által előírt javításokat, változtatásokat. 1811-ben szerződést kötöttek Koszéi János kőművesmesterrel arra, hogy az a kívánt kiegészítést elkészíti, méghozzá úgy, hogy az teljesen megegyezzen a már elkészült részekkel, s ne keltse az utólagos hozzátoldás benyomását. 6 1 Eszerint az ámbitus itt is bolthajtásos volt, a tetőszerkezetre pedig zsindely került. Ezt a részt azonban a kerületi székház 1871-ben történt újabb bővítésekor lebontották, s az új szárnyat az eredeti épület vonalától folytatták. 1811-ben készült el az épületre a bejárati nagykapu, a következő évben — tehát 1812ben — pedig a folyosókat is pádimentumoztatták fenyődeszkából. 6 2 A járószint eredetileg talán téglából készült, természetesen csak a folyosókon, mert a szobákat eredetileg is hajópadlóval borították. Alig készült el az épület, máris igen komoly statikai hibák jelentkeztek ! 1814-ben a székházon már olyan nagy hasadások mutatkoztak, amelyek megkövetelték az azonnali, sürgős javítást. A kerületi közgyűlés Pély Gábor helyettes főkapitányt bízta meg azzal, hogy e tárgyban folytasson tárgyalásokat Grábel Kornéliusz debreceni kőművesmesterrel. E vélemény alapján döntöttek úgy, hogy a falak megerősítésére nyolc mázsa rúdvasat vásárolnak, amelyet a diósgyőri vashámorból rendelték meg. 6 3 Ettől függetlenül szakvéleményt kértek még Francz Ignác tokaji és Hodermarszki János hugyaji kőművesmesterektől ÍJ. 6 4 Francz Ignác régi ismerősünk, hiszen indult a kerületi székház építésének a versenytárgyalásán is. Most is igen alapos szakvéleményt adott be, amely minden szempontból körültekintőbb volt Hodermarszkiénál. A legnagyobb hiba szerinte a nánási és a dorogi deputátusok szobájában van. Az itt (is) mutatkozó hasadások okát abban látta, hogy az alapozást rosszul végezték el, s nem hatoltak le a bolygatatlan talajig, s innét „természetesen következett a szobák boltozatainak veszedelme". Itt jegyezzük meg, hogy az 1782-ben készült várostérkép tanúbizonysága szerint pontosan a bővítés irányában — tehát a mai Kossuth Lajos utca mentén — épületek 60 Uo. H.-ker. jkv. 1810. dec. 17. és 1811. jan. 31. 672. 72. és 684. 37. 61 Uo. 1812. évi számadások. A szerződés kelte: 1811. nov. 14. 62 Uo. H.-ker. jkv. 1811. dec. 12. 950. 77. és H.-ker. kgy. ir. F. 6. No. 3.1814.1812. évi számadások: A Hajdúkerület és Kutasi Sándor asztalosmester szerződése a kerületi székház folyosójának burkolására. 63 Uo. H.-ker. jkv. 1814. 87. 76 és 1815. ápr. 14. 345. 66. 64 Francz Ignác javaslata: Uo. H.-ker. kgy. ir. F. 1. No. 59. 1816. és Hodermarszki Jánosé: Uo. F. 1. No. 59. 1816. 131
