Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete
vadgalambszínre kellett festenie! Vállalta, hogy elkészíti tölgyfából az ablakokat is, a zsalugátereket pedig fenyőfából. Ez utóbbit a szerződés szerint zöld színűre kellett festenie. A végső számadás szerint hármas ablakot — tehát külső ablak, belső ablak és a zsalugáter — összesen huszonhat darabot készített, egyes ablakot pedig — valószínűleg az árkádsorra — huszonhét darabot. Készített még összesen húsz ajtót, külső és belső bélésével, valamint a festéssel együtt. A szerződésen kívül az archívumra és a kancelláriára két darab kétfelé nyíló ajtót és még két darab szimpla ajtót. Összesen tehát huszonnégyet. Készített még harminchét ablakdeszkát és a folyosóra nyolc darab könyöklődeszkát. 5 1 Az építkezés előhaladása folytán szükségessé vált a tetőszerkezet elkészíttetése. A Hajdúkerület 1806. március 24-én kötötte meg a szerződést Hoffer János tokaji hídmesterrel. E szerint a vállalkozónak azt „olasz" módra kellett megcsinálni, amely alatt minden jel szerint manzárdtetőt kell értenünk. A tetőszerkezetre zsindely került, méghozzá „dupla" zsindely. Vállalta a közgyűlési terem mennyezetének az elkészítését is, amely sík mennyezetre készült. A stukatúrdeszkákat srófos szegekkel kellett felfogatnia. 5 2 Egyébként ebből a szerződésből derül ki, hogy a tetőtérre szolgáló feljáró — a terv ellenére — végül fából készült, a mester ugyanis vállalta ennek elkészítését, amely eredetileg négy létrából állott. A kisebb ácsmunkákat helybeli mester végezte, így többek között annak a tizenkét falépcsőnek a kivágását, faragását, amely az újonnan épült szárny alatti pincébe vezetett. A pincegrádicsok száma e szerint tehát tizenkettő volt. 5 3 Ugyancsak helybeli mesteremberek készítették a kisebb lakatosmunkákat, a bolthajtásokhoz szükséges „kulcsos" (vonó-) vasakat stb. is. 5 4 Ugyancsak helyi mesterek vetették az épülethez szükséges téglákat is. 1801 áprilisában kötötték meg a szerződést Fejér István téglavetővel huszonötezer darab elkészítésére, úgy azonban, hogy a nyersanyagról a kerület fog gondoskodni. Ennek beszerzését a böszörményi hadnagyra bízták, aki azonban minderről idejében nem gondoskodott. 5 5 A szobák fűtését cserépkályhákkal oldották meg. Nagyváradon vásároltak kilenc darabot, illetve még egy nagy, zöld színű cserépkályhát a közgyűlési terem számára. Néhány helyen azonban, így a hajdúk szobájában és a strázsamester szobájában kemencét rakattak. A konyhában katlant és patkát készítettek, amely főzésre és melegítésre egyaránt szolgált. 56 Az épület tetejére két nagy bádog díszgombot csináltattak, úgy, ahogyan az az 1792-ben készült tervrajzon is látható. A két díszgomb összesen ötven rénes forintba került. 5 7 Az ablakokra egy debreceni üvegesmesterrel vágattak üveget, huszonhat kettes ablakra és huszonhét egyes ablakra valót. 5 8 Az épület hivatalos átadása 1808. augusztus másodikán történt meg Vécsey Miklós hajdúkerületi királyi biztos jelenlétében, aki az elkészült munkára több érdemi észrevételt tett. 5 9 így például a régi, de immár emeletes épület végéhez egy kis ámbitust kellett építeni, ahol az árnyékszéket elhelyezzék, amely a leírásból kitűnően az emeleten volt. Ennek az emésztőgödrét az épülettől távolabb kellett elhelyezni, mivel annak tartalma beszivárgott 51. Uo. 1809. évi számadások. 52. Uo. 1809. évi számadások. 53 Erdélyi János ács kimutatása az 1806-ban végzett munkákról. Uo. 1806. évi számadások. 54 A Hajdúkerület és Fazekas András lakatosmester szerződése. Uo. 1809. évi számadások. 55 Uo. H.-ker. közgy. ir. F. 4. No. 50. 1801. 56 Uo. F. 6. No. 3. 1814. 1808. évi számadások. Ennek tényleges leszállítását Malatinszki Sándor strázsamester bizonyította. 57 Uo. 1808. évi számadások. 58 Uo. 1808. évi számadások. A Hajdúkerület és Hoffman Ignác debreceni üvegesmester szerződése. 59 Uo. Az 1812. évi számadások. A királyi biztos által a kerületi székház átadásakor tett észrevételek. 1808. aug. 2. 128
