Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete
tetőablakokkal és zsalugáterekkel ellátva. Ez valószínűleg így is épült meg, a jelenlegi padlástérben ennek ugyanis nyomát látni, bár az épület mai formája emberemlékezet óta nyeregtetős. Az átalakítás idejét nem ismerjük, de arra valószínűen csak a Hajdúkerület megszűnte (1876) után, talán a századfordulón került sor. A legrégebbről ismert fénykép mindenesetre már gyakorlatilag a mai állapotot rögzíti. További változtatás az első tervrajzhoz képest az, hogy az emeletre vezető lépcső nem az udvar felől, az árkádsor irányából nyílik, hanem a kapubejáró alól. Végezetül odább került maga a kapubejáró is, s az épület maga középrizalitos megoldást nyert a közgyűlési terem hangsúlyozására, amely viszont az eredeti terveknek megfelelően az emeleten nyert elhelyezést. Az átdolgozott tervrajz ismeretében a Hajdúkerület hamarosan versenytárgyalást hirdetett az építkezés kivitelezésére, természetesen a költségvetési ajánlatok bekérésével párhuzamosan. Indult ezen természetesen Rachbauer József is, aki szinte behozhatatlan pozicionális előnyökkel rendelkezett, s aki a versenytárgyalást meg is nyerte. Rachbauer árajánlata — amely csak a szűkebb értelemben vett építési (kőműves-) munkára vonatkozott — összesen 1356 forintot tett ki, igaz, ez az összeg csak az Y-nal jelölt épületre vonatkozott. Az újonnan építendő rész végleges árajánlatát nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy az eredeti változat általa benyújtott költségvetése ennél magasabb volt. A régi épület bővítése emeletráépítéssel együtt 1590 Ft és 6 kr lett volna, míg az újonnan építendő szárny 2461 Ft és 56 kr. Az építkezés összesen tehát 4052 Ft és 2 kr-t tett volna ki. 2 8 Következik mindebből, hogy a helytartótanács átdolgozott tervrajza messzemenően figyelembe vette a takarékossági szempontokat is, mint ahogyan írásban is többször felhívták a figyelmet a költségek kímélésére. 2 9 Az elért eredmények birtokában a Hajdúkerület közgyűlése 1794 folyamán megkezdte az építkezés előkészítését. Ez évben helyi mesterek már javában vetették a téglákat, s csupán a helytartótanácshoz ismételten felküldött és átdolgozott tervrajzok és az engedély megérkezésére vártak. 3 0 Váratlanul azonban kedvezőtlen fordulat következett be. A helytartótanács a rendkívül kedvezőtlen időjárásra — ekkor országos aszály pusztított —, valamint a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva az építkezést leállíttatta, s azt bizonytalan időre elhalasztotta. Tehát nem az építkezés megtiltásáról, csupán annak felfüggesztéséről volt szó! A Hajdúkerület tisztikarának ezután nem maradt más választása, mint „Eő felségének kegyelmes akarattyához" tartani magát. 3 1 A következő évben — tehát 1795-ben — mindenekelőtt az új helyzet folytán előállott ügyekben kellett intézkedni, így például a már kivetett és kiégetett téglák épségének a megóvásáról. Intézkedtek a téglák betakarásáról, illetve a téglahalmot árokkal vették körül, hogy a legelőn járó marháktól megóvják. 3 2 Időközben ráadásul a régi épület teteje elavult, s azt újra kellett zsindelyeztetni. Szinte bizonyos tehát, hogy a földszintes kerületi börtön (illetve székház) eredetileg is zsindelytetős volt, bár erre nyomot az első építkezési szakaszban nem találtunk. Megtudhattuk azt is, hogy a „sessionalis ház 1' (a régi épületnek az a szobája, ahol a kerületi közgyűléseket tartották) fűtését kályhával oldották meg. 3 3 Az épület tetejét egyébként hamarosan ki is javították, 19 000 db zsindely ment rá. 3 4 28 Uo. F. 14. No. 24. 1792. 29 Ez a szempont egyébként az építkezés egésze alatt végighúzódott. 30 HBML IV. A. 502. a. 12. H.-ker. jkv. 1794. febr. 22. 289. 79. 31 Uo. 1794. dec. 19. 402. 4. 32 Uo. 1795. okt. 14. H.-ker. jkv. 68. 33 Uo. 1795. dec. 11. 17. 34 Uo. 1796. ápr. 11. H.-ker. jkv. 361. 116. és máj. 27. 30. 124
