Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete
kiépítésére szólította fel. 2 3 Érdekes s talán érthető módon ez ellen egyedül Böszörmény városa tiltakozott, mondván, az építkezés nagyon sokba került, s erre a városnak pénze nincsen, egyébként is most építteti saját városházát. Kereken leszögezték, hogy a város „a Nagyobb Épületeknek építésekre incassalandó Pénznek fizetésében tellyességgel nem concuralhat", s a városnak egyébként is elég terhe származik abból, hogy a kerületi közgyűléseket egyre gyakrabban tartják itt. 2 4 A Hajdúkerület közgyűlése Böszörmény tiltakozását tudomásul vette ugyan, de azt figyelemre nem méltatta. 1792. szept. 13-án a kerületi közgyűlés az építkezés megkezdéséről hozott határozatot. Eszerint a már meglevő districtuális házat (tehát a kerületi börtönt) át kell alakítani, a tetejére emeletet kell húzni, ahol helyet kaphatna a közgyűlési terem (sessionális ház), a levéltár, a jegyző szobája és a kancellária. A földszinten a levéltár helyisége és a „mostani sessionális ház" felszabadulván, azokból tisztességes börtönt kell kialakítani. 25 E megjegyzés egyben kétségessé teszi a kerületi börtön földszinti részének korábban jelzett használatát; eszerint a földszinten ekkor börtönszobák mégsem voltak (illetve ha eredetileg léteztek, azt az idők folyamán átalakították, s más célra használták), s az is egyértelmű, hogy itt tartották a közgyűléseket, valószínűen a mai Hajdúsági Galéria épületében. A terv szerint az ily módon megnagyobbított épülettel összekötve emeltek volna egy új épületet a mai Kossuth Lajos utca irányába, amely a földszinten a városok követeinek adott volna szállást (hat szoba), az emeleti részen pedig ugyancsak hat szoba állott volna kerületi tisztviselők rendelkezésére. Úgy döntöttek, hogy Rachbauer József debreceni építőmesterrel kell felvenni a kapcsolatot. Rachbauer egyébként a kor neves építésze volt, akinek a nevéhez egész sor debreceni épület létesítése fűződik, s aki ebben a szakmában ekkor osztatlan tekintélynek örvendett. 2 6 Rachbauer hamarosan el is készítette az építendő, illetve kibővítendő kerületi székháztervét, a kerületi közgyűlés pedig azt felterjesztette a helytartótanácshoz jóváhagyás végett. Hibája azonban, hogy nem mérte föl, illetve nem jelölte a kerületi pincebörtönt. A tervrajz szerint az újonnan építendő rész hossza huszonegy öl lenne, míg a szélessége a tornáccal együtt négy és fél öl. Méterre átszámítva tehát a hosszúság 41,7 méter, szélessége pedig 8,5 méter. Az elkészült épületrész hossza jelenleg 37 méter, szélessége pedig 12,6 méter. 2 7 Tehát valamivel rövidebben, de ugyanakkor szélesebben épült meg! Rachbauer első tervezete ugyanis nem épült meg, mivel a helytartótanács azt nem fogadta el, hanem változtatásokkal átdolgozásra visszaküldte. Az átdolgozott tervrajz X-szel jelölte az újonnan emelendő épületrészt, míg Y-nal az átalakítandó régi épületet. A korabeli forrásokban szereplő és X-szel vagy Y-nal jelölt épület, illetve a különféle dokumentációk tehát erre a tervrajzra vonatkoznak, amelyet azért kell kiemelnünk, mert a helytartótanács átdolgoztatott tervrajzváltozata sajnos nincs meg, így tehát a javasolt változtatásokat pontosan nem ismerjük. Rachbauer eredeti tervrajzára visszatérve megállapíthatjuk, hogy bár nem ez a változat épült meg, a megvalósult épület mégis ennek a szellemében készült, hiszen a kerületi székházat végül valóban Rachbauer bővítette, illetve építette. A változtatások, amelyeket nyilván a helytartótanács utasítására hajtottak végre, határozottan az épület előnyére szolgáltak. Hosszúsága — amint láthattuk — rövidebb lett, szélessége viszont nőtt, amelyet az magyaráz, hogy az eredeti tervrajz egy szoba elhelyezését engedte volna meg, míg a megvalósult épületben — szélességben — két szoba van, s természetesen az árkádsor. Az 1792-ben készült tervrajz szerint az épület manzárdtetős lett volna, 23 HBML H.-ker. közgy. ir. F. 5. No. 78. 1791. 24 Uo. és IV. A. 502. a. 11. H.-ker. jkv. 206. 30. 25 Uo. H.-ker. jkv. 1792. szept. 13. 505. 5. 26 Uo. 1793. máj. 23. 93. 29. és jún. 11. 124. 28. és Vö. Sápi L. i. m. 27 A tervrajz őrzési helye HBML H.-ker. közgy. ir. F. 3. No. 13. 1793. A helytartótanács által leküldött leirathoz mellékelve. 121
