Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete

számunkra, s mondhatni kulcsfontosságú a kerületi székház építéstörténete szempontjából, s amely mintegy magyarázatot ad az épület jelenlegi állagának a megértéséhez is. Az általa épített kerületi börtön ugyanis ma is áll, beépítve a hajdúkerületi székház épülettömbjébe, így tehát annak létesítése egyben a mai épület első építési szakasza is.

1

0 A szerződés ugyanis megadja az építendő objektum méreteit is; eszerint hossza tizenegy és fél öl, szélessége pedig hat és fél öl. Az épület a mai Kossuth Lajos utca és a Bocskai tér sarkán épült, a hossztengelye pedig a mai Bocskai térre nézett. Földszintes épület volt, alatta hatalmas pincebörtönnel. Ma a Hajdúsági Galéria és Múzeum presszó foglal benne helyet. A megadott méretek alapján és egy 1792-ben készített alaprajz, illetve Beck Pál 1782-es várostérképe segítségével helyét ugyanis pontosan ki tudjuk jelölni }

x A szerződés szerint ugyanis az épület hossza méterre átszámítva 21,8, tehát durván 22 méter, a szélessége pedig 12,6 méter kellett hogy legyen. A mai tényleges állapot lemérése alapján a hosszúság 23,8 méter, a szélesség pedig 12,6 méter. Az eltérés tehát jelentéktelen ! A pincebörtön és a felszíni épület szobái a szerződés szerint boltívesek voltak, az épület hossztengelye mentén — a mai múzeumudvar irányában — árkádos-boltíves tornácsorral. A pincebörtön helyiségeinek a száma a szerződés szerint kettő lett volna. Nem tudjuk azonban, hogy valóban ennyit építettek-e, vagy pedig az már rögtön úgy készült el, ahogyan azt egy 1821-ben készült leírás alapján rekonstruálhatjuk.

1

2 Azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy a börtön alapterülete nem változott, s amennyiben az a szerződés szerint épült (ami korántsem bizonyos), a cellák száma később a helyiségek osztásával szaporodhatott. Ezt azonban csak helyszíni vizsgálattal lehetne eldönteni, erre azonban sajnos jelenleg nincs mód, a pincét ugyanis 1978-ban az udvar rendezése során betömték, mivel abban a talajvíz feltört. Figyelmet érdemel, hogy már 1821-ben jelentkeztek talaj vízproblémák, nem állja meg tehát a helyét az az általánosan elfogadott vélekedés, hogy Hajdúböszörmény magas talajvízszintje csak a legutóbbi időben jelentkezett, amelynek az okát egyértelműen a csatornázás hiányában jelölik meg. Az okokat és a mai jelenséget nem kutatva leszögezhetjük, a városban régebben is előfordult magas talajvízszint, amely aztán egy idő múlva visszahúzódott. Emiatt vált ugyanis szükségessé 1821-ben a pincebörtön felmérése és a járószint homokkal, illetve téglák lerakásával történő emelése, ugyanis a rabok elképesztő körülmények között voltak a börtönben. A víz a pincében feljött, patkányok vertek fészket benne, s oly iszonyú büdösség uralkodott, hogy a kerületi elöljárók még helyszíni szemlére sem voltak hajlandók lemenni. Ezzel a levéltárost bízták meg. Az ekkor készült felmérés szerint a börtön alaprajza a következő volt. A pitvarnak (az alföldi parasztház analógiájára nevezhették így) mondott részből négy börtöncella nyílott. Mindegyikük egyenlő alapterületű volt! Hosszuk egyenként három klafter, szélességük pedig tizenegy sukk, alapterületük pedig ugyancsak egyenként huszonkét négyszögöl. A korabeli mértékegységeket méterre átszámítva a következő adatokat kapjuk: a börtöncellák hossza 5,67 méter, szélességük pedig 3,47 méter. A „pitvar" hossza 7,59 méter, szélessége pedig 3,79 méter. Szerencsénkre rendelkezésünkre áll az 1978-ban betömött pincebörtön 1968-ban készült alaprajza, s az ekkor leírt állapot jól egyezik az 1821-es felvétellel. A betömött pince alaprajzán ugyanis jól felismerhető a pince és a négy börtöncella. Méretük a következő: a cellák szélessége 3,25 méter, hosszúságuk pedig 5,65 méter. A „pitvar" hossza 7,55 méter, szélessége pedig 4,9 méter. A levéltári adatok alapján rekonstruálható börtön méretei és a tényleges állapot közötti különbség tehát elhanyagolható, hiszen a legnagyobb eltérés mintegy húsz centiméter, 10 A Hajdúkerület és Jenovai szerződése. HBML, H.-ker. közgy. ír. F. 14. No. 241. 1762. 11 HBML HvT 1 /a. 12 HBML H.-ker. közgy. ir. F. 4. No. 70. 1821. Jelentés a kerületi pincebörtön állapotáról. Böszörmény, 1821. szept. 2. 115