Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Nagy László: Bocskai István életműve

szek voltak őt Erdély török-vazallus fejedelmének elismerni, s a fejedelemség megszerzésében katonailag is támogatni.

1

6 Az egyezkedést, tárgyalásokat azonban egy váratlan esemény szakította meg: Bocskai 1604 nyarán visszakapta a Habsburg-uralkodótól az erdélyi birtokait, minek nyomán a bihari főúr kész volt felhagyni korábbi szándékával.

1

7 Bocskainak ez a megtorpanása fölöttébb kellemetlenül érintette azokat a török területen meghúzódó erdélyi emigránsokat, akik az ő fejedelemségétől remélték a visszatérést hazájukba. Ezért a török kapcsolatok kiépítésében tevékenykedő ifjú Bethlen Gábor olyan híreket kezdett terjeszteni, miszerint a császáriak kezébe került egy levél, amely fényt vet Bocskai és a török egyezkedésére. Ezek a hírek természetesen eljutottak Bocskaihoz is,

1

8 aki ennek hatására nem mert eleget tenni a Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány rakamazi táborába szóló meghívásának, hanem várkapitányait egybegyűjtve, maga tárta fel előttük a korábbi török kapcsolatait. A megbeszélésen jelen levő szentjóbi kapitány kevéssel ezután beárulta a császáriaknál Bocskait, és ezen az úton jutott Belgiojoso tudomására az egész ügy.

1

0 A dologra fény derülvén, Bocskainak két választása maradt: vagy feladja és a császár kegyelmére bízza magát, vagy pedig ellenáll a várai elfoglalására induló császári csapatoknak és a korábbi terve szerint az ország elégedetlenségét kihasználva, élére áll egy Habsburg-ellenes felkelésnek. Az utóbbi mellett döntött, s a császári seregből átcsábított hajdúk segítségével Álmosdnál vereséget mért az ellene vonuló hadakra.

2

0 Felismerve, hogy Erdélyt csak úgy foglalhatja el és tarthatja meg, ha a királyi Magyarországon is megdől a Habsburg katonai kormányzat uralma, az álmosdi győzelem után nem Erdélybe, hanem Kassára vonult, amely város — számos más várral együtt — önként kaput nyitott katonái előtt.

2

1 A Habsburg-uralommal szembefordult felső-magyarországi rendek a novemberi kassai gyűlésen „fejükké" választották őt.

2

2 Nem sokkal később megérkeztek a portáról Kassára az erdélyi fejedelmi jelvények is, amiket a török követ ilyen beszéd kíséretében adott át Bocskainak : „Nagyságos Bocskai, ki hatalmas császár [ti. a szultán] fia vagy, tudjad, hogy valakinek ezt oldalára kötik, annak soha sem pénze, sem hada el nem fogy. Azt mondja a győzhetetlen császár, hogy te lehess az, ki az te nemzetséged között nem különben tündökölhessél, mint az szép csillagok között a szép hajnalcsillag. Csinálhass állandó megmaradását az te nemzetségednek és lehess látója az sok jóknak, kik az hatalmas császártól rátok következnek . .. Végső barátságunk ez veletek az jóban és végső a gonoszban is, ha jól nem viselitek magatokat ..." A csauz szavait lejegyző Szamosközy ezeket fűzte az elhangzottakhoz: „Az ki hazudni akar, ilyen szókat gondol hozzá, mint ezek."

2

3 Ám mások sem tápláltak vérmes illúziókat a török ígéretekkel kapcsolatban! Homonnai Drugeth Bálint, Bocskai magyarországi hadainak fővezére, így írt erről naplójában: „Az török nemzet azt akarná, bátor az németek minket mind egyig levágnának, avagy mi az németeket, mert ők annyival inkább erősödnének hatalmas állapotjokban."

2

4 Lényegében nem látta másként a török szövetséget maga 16 L.: OL — Eszterházy cs. It. Rep. 77. fasc. E. A tárgyalások iratai részben kiadva Nagy László: Okmányok a Bocskai szabadságharc idejéből. Hadtörténelmi Közlemények — továbbiakban HK — 1956. 3—4. sz. 17 L. Veress E.: i. m. II. 462—463. 18 L. erről bővebben, forrásmegjelölésekkel Nagy L.: i. m. (1981) 109—112. 19 Az idézetteken kívül 1. erről Benda Kálmán—Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai szabadságharc első hónapjairól. (Debrecen, 1972) 20 Az álmosdi ütközet részletes leírását és forrásait 1. Nagy László: A Bocskai szabadságharc története. (Bp. 1961). 71—76. 21 L. Nagy L.: i. m. (1981) 130. o., továbbá HK 1895. 550. 22 A gyűlés iratait 1. Károly Árpád szerk.: Magyar országgyűlési emlékek — továbbiakban MOE — X. 604—605. Vö.: TT 1889. 612—616. 23 MHHS XXX. 256. 24 Tudománytár, 1839. V. 317. 61