Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
A kialakulás folyamatában a városok képviselői eleinte a közös álláspont megtárgyalására esetenként ültek össze. A XVII. század utolsó évtizedeiben azonban összejöveteleik rendszeressé váltak és az egyes városok kiküldötteiből létrejött a kerületi közgyűlés, amelynek működésére 1693-tól kezdve vannak adataink. A közös ügyek eredményes intézése végett a közgyűlés 1698. november 22-én kerületi főkapitányt választott. Arra, hogy személy szerint ki vagy kik kezdeményezték a főkapitányi tisztség megszervezését és javasolták Désány István megválasztását, — levéltári adataink nincsenek. A főkapitány mellett a városok által összegyűjtött hadiadó és a házipénztár kezelésével foglalkozó — szintén választott — számvevők és a jegyző alkották a Hajdúkerület tisztikarát, amelynek köre a társadalmi fejlődés igényei szerint fokozatosan bővült. A Hajdúkerület alapvető feladata a hajdúvárosok kiváltságos jogainak védelme és az állami akarat hozzájuk közvetítése volt. A történelmi fejlődés során azonban ez az eredetileg kettős feladatot ellátó szervezet a városok fölé nőtt, közvetlen felettes szervükké vált s határozatai végrehajtását az ellene szegülő városok vagy városi tisztviselők megintésével, sőt megbírságolásával is kikényszerítette. 2 8 A Hajdúkerület kialakulásával kezdődött el a városi tanácsok büntető hatáskörének megváltozása. I. Lipót 1699-ben a városoktól megvonta a pallosjogot és a Kerületre ruházta, ami azt jelentette, hogy a törvény és gyakorlat szerint halállal büntetendő cselekmények elsőfokú elbírálása most már a Kerület közgyűlésének hatáskörébe került. A városi tanácsok azonban a királyi rendelet ellenére ezután is minden bűnügyben eljártak és változatlanul gyakorolták pallosjogukat. A kerületi közgyűlés pedig ebben az időben elsősorban a hajdúk politikai jogainak megvédésével, a hadi és közigazgatási ügyek intézésével volt elfoglalva és elsőfokú bíráskodási jogának érvényesítésével nem akart még több terhet magára venni. A Kerület létrejöttének azonban mégis volt igazságügyi következménye. Nevezetesen a városi tanácsok ítéletei ellen most már a kerületi közgyűléshez lehetett fellebbezni. A közgyűlés fellebbviteli bíráskodására 1704-től vannak adatok. Bár az 1563:41. tc. büntető ügyekben egyedül a gyilkosság miatt elítélteknek engedte meg a fellebbezést, — ennek ellenére a hajdúvárosokban a paráznaság, káromkodás, boszorkányság, lopás, verekedés miatt halálra ítélteknek, sőt az ilyen cselekmények miatt pálcázásra, kalodába zárásra, eklézsiakövetésre, pénzbüntetésre marasztaltaknak is megengedték a fellebbezést. A vámospércsi közgyűlési jegyzőkönyvekben 1704-től, a böszörményiben 1707-től, a szoboszlóiban 1715-től, a nánásiban 1725-től, a dorogiban pedig 1736-tól kezdve találhatók bejegyzések arra, hogy az ott hozott ítéletet az elítélt vagy a vádló ügyész „appellálja ad Sedem Septem Oppidorum Hajdonicalium" illetve 1718tól — amikor Polgár az évtizedekig folyt perben hozott ítélet alapján végérvényesen az egri káptalan fennhatósága alá került vissza — a hat hajdúváros közgyűléséhez. A Hajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyveibe 1709-től kezdve jegyezték be a fellebbezett ügyekben hozott másodfokú ítéleteket, amelyek ellen további perorvoslattal lehetett élni a kassai hadiszékhez. Az 1729:30. tc. a nyilvános és közönséges gonosztevők büntető ügyeiben megtiltotta a királyi táblához való fellebbezést, vagyis „criminális ügyekben" csak egyfokú bíráskodást engedett. A gyakorlatban azonban ez a rendelkezés nem érvényesült következetesen, mert a súlyosabb büntetésre ítélt nemeseknek a fellebbezést ezután is megengedték. Mivel a hajdúvárosoknak, illetve a Kerületnek eddig sem volt fellebviteli fóruma a királyi tábla, ezért a törvényt 28 A Hajdúkerület kialakulására 1. részletesebben Komoróczy György: A Hajdúkerület szervezetének néhány problémája a XVII—XVIII. században. Hajdúk a magyar történelemben. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei. 10. sz. (Szerlc.: Módy György, Debrecen, 1969) 76—83. Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája. Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. (Szerk. : Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1977.) 31—49. 98
