Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Nagy László: Bocskai István életműve
A fejedelemként szerény, nagylelkű és megbocsátó magatartást tanúsító Bocskai István vidám légkört honosított meg maga körül kassai rezidenciáján. Amíg az elhatalmasodó betegsége, a „vízkór" ágyba nem döntötte őt,' 4 0 gyakoriak voltak ott a lakomák, vidám mulatozások is. A mindvégig Habsburg-párton maradó, de birtokai megóvása érdekében Bocskait Kassán fölkereső Thurzó György így számolt be a kassai vígságokról feleségének : „Tegnap ugyan sok beszédem volt a fejedelemmel. Azután ebéden felettébb ittunk is, úgy annyira, hogy idejét sem tudom, hogy annyira részeg lettem volna." 4 7 Bocskai fejedelemként is egyik utolsó képviselője volt a bővérű, életszerető reneszánsz főuraknak : kedvelte a zenét, a víg mulatozásokat, s a gyengébb nem iránt sem volt közömbös. Legalábbis ez utóbbit bizonyítja az a kortársi följegyzés, hogy az özvegy fejedelem Erdélyből Kassára hozatta Bornemissza Katát akivel ott — mai divatos kifejezéssel élve — „külső kapcsolatot" tartott fenn. 4 8 Sikerei tetőpontján ragadta ki a halál az életszerető fejedelmet a földi világból. Nehezen adta meg magát, nagyon akart még élni: élvezni az általa létrehozott bécsi és zsitvatoroki békekötés vívmányait. Ezt a törekvését azonban már nem koronázta siker! „Meghalt a magyarok Mózese" — írja Károlyi Árpád — „a kinek szintén nem adatott meg, hogy népét az ígéret földére bevezesse. De jól előkészített, jól megalapozott mindent, hogy mikor a halála miatt lángba borult határon más kalauzok arra a földre bevezetik népét, ez ott a lelkiismereti és alkotmányos szabadság fegyvereivel fölvértezve, új törvények és erkölcsi erők birtokában vehesse föl azt a sok százados küzdelmet, melynek végigvívására kárhoztatta a magyart ádáz végzete. És amit a másik Mózes nem tett meg: Bocskai hatalmas bástyát emelt az ígéret földjének védelmére az általa újra megalkotott magyar fejedelemségben, a Bethlenek és Rákócziak Erdélyében." 4 9 Alakját, történelmi jelentőségét a jeles humanista historikus Szamosközy István tömören így jellemezte „A fönséges fejedelem Bocskay István címerére" készített írásában : „Hétágú farkát a magasba csavarja oroszlán / s mellső lábain kopja szorong. A vitéz / Bocskay István ős pajzsán hordozza e címert / és e nemes képnek nagy jele, jó oka van. / Mert az oroszlán nagylelkű, de ha dühre felindul / tépi fogával szét mind aki ellene áll. / István úr a vezér, izmos jobbjával is ígyen, / rontja le mind a veszélyt, mely fenyegette hazánk. / Sastól nem fél ő, bátran még ellene is kél: / jó harcot harcol — védi Isten is őt. / Pusztul a gazság és elhull a bilincs kezeinkről / szűzi Szabadság jő, jámbor Erény meg a Jog. / Û te dicső hérosz, hallatlan tetteid által / érdemeket szerzél nép meg az Isten előtt! / Szörnyeket elnyomván szállsz égbe herakleszi módon / s nálánál ő ott szebb helyet ád teneked." 5 0 A kassai ,királyi ház"-ból a hallhatatlanságba távozó fejedelem alakját a nemzeti kegyelet olyanná formálta, amilyennek látni kívánta őt. A történetírónak azonban kutatnia kell azt a folyamatot is, hogy miként vált az egykoron Erdélyből száműzött, s számos cselekedetéért joggal elmarasztalható „liber báródból az a kimagasló magyar történeti személyiség, aki méltán került nemzeti históriánk legnagyobbjai közé, akire tisztelettel és kegyelettel emlékezünk születésének ötödnegyed százados évfordulóján is. 46 Bocskai betegségéről, halálának körülményeiről 1. Nagy László: Káthay Mihály a magyar históriában. Egy régvolt politikai gyilkosság. Valóság, 1976. 9. sz. 47 Kubinyi Miklós: Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez csoborszentmihályi Czobor Erzsébethez. (Budapest, 1876). II. 154. Vö.: Franki V.: A bécsi békekötés 1606-ban. (Győr, 1865) 36. 48 Nagy Szabó Ferenc: Memoriáléja. ETA I. k. 102. 49 MOE XII. k. 416—417. 50 Klaniczay Tibor szerk.: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. (Bp. 1982) 496. 65
