Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Kovács László: A Hajdúböszörmény—Erdős tanyai honfoglaló magyar sírlelet
egyidőben eszközünk az észak-kaukázusi alánok között is elterjedt volt. 7 0 s a Dnyepr balpartján élő szlávok is használták. 7 7 A szaltovóiak területétől északra és északkeletre lakó népek — talán e kultúra közvetítésével — mindannyian megismerkedtek ezzel a szerszámmal, amit gyakori előfordulása igazol az ősmordvin, 7 8 ősmári, 7 9 volgai bolgár 8 0 és ősudmurt temetőkben. 8 1 E rövid, s teljességre nem törekvő áttekintésből következően nem meglepő, hogy a szalu a kárpát-medencei avar leletanyagban is jelentkezik 8 2 az alábbi lelőhelyekről : Backo Petrovo Selo — Cik — ld. 19—20. Péterréve 1. Bakonytamási—Hegytelek (Veszprém m.) 10. sír: észak-déli tájolású férfisír, kés, szekerce, egyélű kard (?) töredéke és szalu melléklettel. Utóbbi méretei: h: 11,5; 76 C. A. Tljiemncea i. m. (64), 146.: 12. jegyzet. 19, jórészt közöletlen példányt említ Erdélyi /., 1. m. (1975 — 62), 284—285.-n a következő lelőhelyekről : Balta, Csmi, Dzivgisz, Galiat, Kamunta, Kazaniscsi, Koban, a Krivaja folyó balpartján levő „holtak városa", Liszgor, a Zsance folyó parti 2. kurgán. Külön figyelmet érdemel a krasznodari területen levő „Iljics tanya" nevű lelőhelyről való kis szalu, amely az ása tói szerint 4. századi -.Erdélyi 7., i. m. (1975 — 62), 285. Igen sok további példány is ismert: Gubsza folyó feletti sziklaeresz 1. temető, 2. sír (7—9. sz.) 77. y. Aymnee: HoBbie paHHecpeflHeBeKOBbie naMATHHKH öacceííHa p. JlaBbi. CőopHHicMaTApx Attire» 3 (1972) MaflKon, 99—100; 108.: 2. á; Koloszovka I. temető 2. kurgán, 1. csontváz (10—11. sz.), íves hajlású pengével: 77. A. JJum.iep: MorHJibHHKH B paöoHe nocenKa KojiocoBKa Ha pene (jsapc. CöopHHKMaTApxAflbireH 2 (1961) Mafiicon, 161; 15. t. 3. Hasonló szalukat a 10— 12. században is használtak: B. A. Ky3neifoe: Ha3eMHbie rpoÖHHUbi Ha peice KPHBOÍÍ B CraBponojibCKOM Kpae. KpaTKHeCooőiuMHCTApx 76 (1959) 83—88; 85.: 37. á. 5, 7. 77 Pl. a 9. századi novotroickojei gorogyiscsében: H. H. JlnnyuiKim: TopoOTme HoBOTpoHUKoe. MHA (1958) MocKBa—JleHHHrpaa, 18—21; 19.: 7. á. 6—7; 20.: 8. á. 3. Sarkéi szláv korszakából (965—12. sz. eleje) kb. 30 példány ismert, s ezek 4 típust alkotnak: a kazár kori formának (1. típus) megnyúlt (2. típus), illetve óriásira nőtt (3. típus — h: 17 cm!) változatai, valamint egy keresztélű fokosbalta forma (4. típus): C. C. CopoKUH i. m. (75), 158—159; 159.: 12. á. 78 A krjukovo-kuzsnovói 8—11. századi temető 45. és 302. sírjában találtak: 77. 77. Heame i. m. (43), 25, 100; 24. t. 8; 37. t. 4. Gyakori lelete volt a panovói és a jelizavet-mihajlovói hasonló korú temetőknek is: A. E. A.wxoea i. m. (34), 11—12; 6. t. 11; 25. t. 10; 30. t. 13. További lelőhelyeit említi: r.A. Apxunoe i. m. (34), 47. 79 Az ősmári 9—11. századi temetőkben 7 szalut találtak a köpűnél szélesebb, ill. keskenyebb pengéjű típusokból. Feldolgozójuk a konovljatkai 4—5. századi telepről előkerült példányt tartja az e vidéken legkorábbi darabnak: r. A. Apxunoe i. m. (34), 47; 169.: 61. á. 10; 170.: 62. á. 9. Ugyanitt felsorol sok, az ősmárik területével szomszédos vidékről való szalu lelőhelyet, s megemlíti, hogy a marik még a 19. században is használtak a fejtőbuzér gyökér ásására szaluszerű eszközt. 80 A 9—10. századi tankejevkai temető 881 sírjában mindössze 5 szalut leltek; hosszúságuk 7—8,5 cm között változott: E. A. Khalikova— E. P. Kazakov i. m. (45), 61 ; 28. t. 4. Két közöletlen példányt említ Hulag és Bolgariból: ErdélyiI., i. m. (1975 — 62), 282. 81 Midlan'-Saj 31. sír (8. sz. második—9. sz. első fele): B. &. renum: .HpeBHeyflMypTCKHM MorHJibHHK MbwiaHb-IUaß. BonpocbiApxYpajia 3 (1962) CBepajioBCK, 23, 54; 12. t. 17. Itt foglalom össze a még nem tárgyalt, az Ural kétoldalán előkerült, s Erdélyi István által említett — részben közöletlen — leleteket: veszelovói mári temető, 6. sír; Mecset-Szaj; a Hopjor folyó partja ; Makusinói kurgán temető; Irtjas tó partja: ErdélyiI., i. m. (1975 — 62), 282. 82 Csak korai avar kori elterjedésükre utalt: Dienes 1., i. m. (36), 267. A teljes avar korból való példányokat sorolt fel: Erdélyi I., i. m. (1967 — 62), 124—125; de a késő avar kori használatát nem ő, hanem Müller R., i. m. (64), 82—83.-n jelentette ki. A lelőhelyek felsorolásában a magyar helységnevet vettem figyelembe, de mindenütt megadom a mai helységnevet és a közigazgatási beosztást is. Az ezt követő betűjel: Cs: Csehszlovákia, J: Jugoszlávia, R: Románia, SZU: Szovjetunió. A szalu leírásánál használt rövidítések: h: a teljes hosszúság, ph: a penge hosszúsága, psz: a penge szélessége, pv: a penge vastagsága, ká: a köpű külső átmérője (zárójelben a belső átmérő). A leltári számnál: RO: Régészeti Osztály, NN: a Népvándorláskori Osztály Naplója. Az eredetiben nem tanulmányozható példányok képét a közölt adatok alapján egységesen 1: 1 méretarányúra nagyíttattam, így a teljes leletanyag azonos méretben szerepel. 40
