Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Kovács László: A Hajdúböszörmény—Erdős tanyai honfoglaló magyar sírlelet

példányai az etelközi magyarokhoz is,

3

9 ezért teljesen jogos Fodor Istvánnak az a feltevése, hogy a Kárpát-medencében valószínűleg már csak a honfoglalók első nemzedékének lehettek birtokában.

4

0 A szabályszerűen kétféle verettípusból összeállított övkészletekben a négyszegletes vereteket gyakran kísérték a szív alakúak. Ezek áttört példányainak az előzményei valószínűleg azokban a félhold alakú veretekben kereshetők, amelyeknek a két szarva csaknem összeért.

4

1 Ilyen példányokat ábrázoltak Dél-Szibéria és Mongólia 7—8. századi türk kőbálványainak övein,

4

2 de megtalálták őket e terület, valamint az Észak-Kaukázus és a Volga-vidék 8—9. századi régészeti anyagában is.

4

3 Ha e vereteknek összeért a két szára, akkor a közepükön kerek áttörés keletkezett; ilyen darabokat leltek már Dél-Szibériában, Baskiriában,

4

4 a volgai—bolgár

4

5 s az ősmári emlékek között,

4

6 sőt a Volga felső folyásánál is.

4

7 Csepp alakú kivágás látható egy ősmári öv szív alakú veretein.

4

8 s a tárgyalt példányéhoz leginkább hasonló, szív alakú áttörés jelentkezik egy 9—10. századi baskiriai öv kisszíj ára való vereten.

4

9 A fenti adatgyűjtésből nyilvánvaló, hogy a hajdúböszörményi öv kapcsolatai Kelet-Európába vezetnek. A típus ritkasága a Kárpát-medencei honfoglalás kori magyar anyagban azt sejteti, hogy ezeket az öveket tulajdonosaik még a korábbi lakhelyükről hozták magukkal, s ezért sírjaik — Bihar (Biharea)—Somlyóhegy 5. sír, Hajdúböszörmény—Erdős tanya, Kisdobra (Dobrá)—Ligahomok 3. számú lovassír — feltehetőleg a 10. század első évtizedeire keltezhetők.

5

0 39 Megemlítendő, hogy az őshazában maradt magyarok 8—9. századi temetőjének vélt Bol'sie Tigani-i 17. és 7. sírból is előkerült: Fodor /., i. m. (36), 6. jegyzet; vő. E. A. Halikova i. m. (24), 60.: 5. á. 21 ; 63.: 8. á. 34. 40 Fodor /., i. m. (36), 6. jegyzet. 41 B. A. MaAbM i. m. (34), 68. 42 JI. A. Eemioxoea: KaMeHHtie H3BaHHHH K)5KHOH CHÖHPH H MoHrojiHH. MMA 24 (1952) MocKBa, 107—108. és uo. 1—4. melléklet; B. 77. Jleeaiuoea: JJsa. MorjtJibHHica Kbiprm — xaicacoB. MMA 24 (1952) MocKBa, 122.: 1. á. 6; A. 77. EepnuimaM: Tpy^bi ceMHpeneHCKOM apxeojiornnecKOH 3Kcne^nuHH «HyiíCKaíi jiojiHHa» MMA 14 (1950) MocKBa, 44. t.: 12; C. B. Kuce/iee: ßpeBHflH HCTopHH IOÍKHOM CH6HPH. MMA 9 (1949) MocKBa, 301.: 50. t. 5; 353.: 59. t. 1. 43 V. B. Kovalevszkaja a Baskíriában talált 8 db szív alakú veretéhez az említett területekről 34, 9, ill. 4 pld. párhuzamot talált: B. E. KoeaneecKan: EamiotpHíi H eBpa3HHCKiie CTenH IV—IX BB. (no MaTepHanaM noacHbix Haöopoß). npoöJieMbi apxeojiorHH... (27), 98.: 2. á. 33; 112—113.: 2. melléklet: a 2. á. 3.-ra vonatkozó adatok; vö. 77 A. Mawcumoe

.-KD^KHBIH Ypaji B VII—XII BB. MocKBa 1977, 194.: 1. t. 165; 77. 77. Heanoe: MaTepnajibi no HCTOPHH Mop^Bbi VIII—XI BB. KPIOKOBCKO-KyjtcHOBCKHH MorHJibHHK. Pe/j. A. n. CMHPHOB. MopUiaHCK 1952, 27. t. 1 [ = Dienes 7, i. m. (34), 26.: 4. á.]; 29. t. 11; 31. t. 2; 32. t. 11; 33. t. 5,1\A. E. A.iuxoea i.m. (34), 8.1.17. 44 13, ill. 1 db : B. E. Koea.neecKaH i. m. (43), 98. : 2. á. 32; 112—113.: 2. melléklet: a 2. á. 3-ra vonatkozó adatok. Vö. 77. A. Maxcumoe i. m. (43), 197—198.: I. t. 255, 307; A. 77. EepniumaM i. m. (42), 45. t. 6,8; JI. P. Kbu.iacoe: McTopna TyBbi B cpe/mne Beica. MocKBa 1969, 64.: II. t. 78,98 ; III. t. 26 ; 108. : 40. á. 7—8. 45 E. A. Khalikova—

E. P. Kazakov: Le cimetière de Tankeevka. StudiaArch 6 (1977) Budapest XI. b. t. 10 (?). Előfordult az említett Bol'sie Tigani-i ősmagyar temetőben is: E. A. Halikova, i.m. (24), 60.: 5. á. 24. 46 F. A. Apxunoe i. m. (34), 43. á. 3, 9. Hasonlókat ősmordvin anyagban is találhatunk: 77. 77. Heanoe i. m. (43), 29. t. 5 ; 31. t. 9. 47 A Jaroszlav vidéki 10—11. századi kevert, finn—szláv—skandináv etnikumú timerevoi kurgán temetőben: B. A. Ma.ibu i. m. (34), 65. : 37. á. 7. 48 r. A. Apxunoe i. m. (34), 43. á. 1, 79. 49 77. A. Maxcumoe i. m. (43), 23. : 3. á. 1 ; 194.: 1.1.169. 50 Fodor I., i. m. (36), 6. jegyzet. Dienes István, aki a tárgyalt négyszegletes veretek távoli párhuzamaként is felfogható, különleges szépségű veretekkel felszerelt karancslapujtői övet dolgozta fel, rámutatott arra, hogy a pusztán a nagyon ritka ötvösemlékek alapján sejtett 10. század eleji keltezéseket a bizonyosság kedvéért más tárgyakkal is alá kell támasztani: Dienes m. (34),37. 34