Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Bencsik János: Egy módos paraszt gazdasága és hagyományos életmódja a századfordulón Hajdúböszörményben

A földbírtok megoszlása Hajdúböszörményben 1895—1935 között:

5 Birtok nagysága kh-ban 1895 1911 1935 Birtok nagysága kh-ban tulajdonos tulajdonos tulajdonos terület 1—5 között 1795 fő 2005 fő 2024 fő 5 166 kh 5—15 között 1098 fő 945 fő 15—30 között 487 fő 366 fő 30—50 között 156 fő 119 fő 1930 fő 29 621 kh 50—100 között 86 fő 99 fő 76 fő 4 999 kh 100—500 között 36 fő 6 130 kh 500—1000 között 4 fő 2 701 kh 1000 fölött 42 fő 48 fő 2 fő 7 274 kh Mivel jelen tanulmányunkban azt a célt tűztük magunk elé, hogy a hagyományos hajdúvárosi birtok gazdasági szerkezetét, s az ott folyó tradicionális paraszti gazdálkodást rekonstruáljuk, ezért olyan parasztgazdaságokat kell tanulmányoznunk, amelyek eredetüket tekintve a jobbágyfelszabadítás előtti korra nyúlnak vissza, nagyságrendben pedig az átlagos (40—80 kh) szintet képviselik. Megítélésünk szerint ez az átlagos parasztgazdaság alkalmas a vizsgálódásra, mert a XIX. század végén a XX. század elején a hagyományos gazdálkodás keretei között csak lassan halmozódott fel a kapitalizálódáshoz szükséges, paraszti eredetű tőke, továbbá birtokuk révén e parasztgazdák stabil, nyugodt, változtatásra nem szoruló életmódot biztosíthattak családjuknak, sőt utódaiknak is.

p A gazdasági alap mozdulatlansága pedig a termelés irányításában bizonyos konzervativizmussal társult. A tanulmányozásra kiválasztott középparaszti üzemek és gazdasági szerkezetük A családok (Bagosi, Barak és Kiss-Tóth) kiválasztásában csupán a fenti szempontok érvényesültek, vagyis mindhárom középparaszti család birtoka múltszázadi, továbbá a többségnek megfelelően református vallásúak. Bagosi Imre (Hajdúböszörmény, Hadházi út 95. szám) 1900-ban született. Apja Bagosi Imre (1874—1929), nagyapja Bagosi Imre (1849—1924). Nagyapja még gatyás paraszt volt, ugyanis a századfordulón még a parasztgazdák is gatyát viseltek. 23 kh földje volt, ebből a Szeles csárda dűlőjében 12, a Vidi fődön 8, a Réten a Dedő csárda mellett 3 kh. Birtokát részben az apjától, részben felesége révén örökölte; unokája (adatközlőm) még ma is számontartja, hogy honnan származott a vagyona. Mivel az adatközlőm apja egyedüli (!) gyermek volt a családban, így mind a 23 kh földet ő örökölte, amelyet nősülése révén 35 khdal gyarapítani is tudott. Ehhez mindössze 3—4 kh-at vásárolt, így 62—63 kh birtokon gazdálkodott. Adatközlőm az apjától 23 kh-at (a nagyapai földet háborítatlanul) örökölt; felesége (Ószabó Zsuzsanna) pedig családjától (mivel heten voltak testvérek) 15,5 kh-at kapott hozományként. 5—6 kh vásárolt területtel 43—44 kh-ra gyarapodott a Bagosi család birtoka, amelyen az 1940-es években gazdálkodtak. 5 Veliky János 1973. 394. 6 Orosz István 1973/a. 186. 194.