Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon

rosodott a nem kellő aládúcolás következményeként. Deszkával borított födém­szerkezet ritkán fordult elő településünkön, kivéve néhány polgárházat, illetve jobb módú parasztember tulajdonában levő épületet. Nyilván ennek gazdasági okai lehettek. Felső tartógerendás, alul deszkával borított stukatór mennyeze­tes 1 7 épületek elszórtan századunk elején jelennek meg, és a negyvenes-ötvenes években terjednek el széles körben olyannyira, hogy a most már szilárd fala­zóanyagból (tégla, tufablokk, stb.) készült házak födémszerkezete is fából készül, alsó deszkázással, nádazva, vakolva, felül sár vagy salakbeton padolással (pado­zattal). Vb. gerenda és egyéb szilárd födém csak a 70-es években kezd elterjedni most már túlnyomórészt kiszorítva a fafödémet. Sártapasztás, mázolás Ha az előző fejezetekben tárgyalt részmunkák — falak, födém, tetőszerke­zet, kémény, héjazat, padolás — elkészültek, következett a falfelület és ha nem deszkázott födém volt a mennyezet (Hajdúdorogon padlás) tapasztása. Ezt a mű­veletet településünkön pucolásnak, vagy mázolásnak nevezték. Mielőtt a puco­lást, sártapasztást elkezdték volna új és régi épületeken egyaránt elő kellett ké­szíteni a fal felületét. A vert fal esetében csak az egyenetlen durva felületresze­ket kellett korrigálni. A sárfalazat készítésénél már említettem, hogy az elké­szült falat villaháttal átfésülik. Az átfésülés következtében a szalmavégek ki­lógnak a falból, lefelé irányuló véggel. A fal felületének ezt a laza részét el kell távolítani, le kell nyesni ásóval, mert különben a felhordott sárréteg nem ta­pad jól a falhoz, száradás után ezt kopogtatással lehet érzékelni, (kong, üresnek hat). Másik hiba magában a falszerkezetben lehet, amelynek eredője a falrakás­hoz vezethető vissza. „Ha szétfolyás" ki vagy behajlás látható a falon (ez fal­rakó hiba) korrigálását a csákány lapos, kapás végével végzik el. Ha a pucolást nem házilag, hanem kőművesekkel végeztették, akkor a kőművesek függőbe, zsi­nórba hozzák, nyesik le a falakat és csak azután kezdik el a pucolást, jól előké­szítve (portalanítás, locsolás) a falfelületet. Ha túl sima a fal kissé be kell vag­dosni, pikkelyelni a felületét. A falfelület előkészítését rendszerint első lépés­ként még a sárkészítés előtt, vagy alatt elvégzik. A sár készítése a korábbiakhoz hasonlóan történik. Ha megfelelő a kertben levő föld minősége, felásnak egy bi­zonyos területet, ásónyom mélységig és beáztatják azt. Ha nagyobb mennyiségű sár készül — és általában ilyenkor mindig sok sárra van szükség, — készítője feltűrt nadrággal, kapával a kézben, a készülő sárban járkál, tapossa azt, kapá­val vágja, dolgozza, miközben a sár tetejére szórják a töreket. E műveletet ad­dig végzik, amíg elegendő töreket nem szórtak, tapostak a föld közé illetve amíg a fölcsomók eláznak, széttipródnak. Ha odaszállított földkupacból készül a sár, egy bizonyos mennyiséget levá­lasztanak a földhalomból. A leválasztott, előkészített kupac közepét kapával szét­húzzák és vízzel töltik meg. A vizet a kapa segítségével, állandó föld hozzáadá­sával felitatják, közben a töreket szórják rá és a kapa fokával belenyomkodják a híg sárba. Ha a leválasztott, vagy az egész földmennyiséget felitatták és meg­felelő mennyiségű töreket adagoltak hozzá (tapostak, vágtak bele), mindkét eset­ben kezdődött a sár átvágása kapával és ismételt szükség szerinti törekszórás­sal. Ezt a műveletet néha kétszer, háromszor meg kell ismételni mindaddig, amíg 17 Hajdúdorogori az alsó-felső deszkaborítású födém ismeretlen. Az alul deszkázott és nádazott sík menyezet esetében a mestergerendát felülre helyezték, és minden egyes folyót átfúrva csavaros kötéssel rögzítették a mestergerendához. Ezután a folyókat lepadolták a korábban tárgyaltak szerint, de a gerenda felül kilátszott. Alul pedig deszkázták, nádazták a mennyezet vakolás alá. 173.

Next

/
Thumbnails
Contents