Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon
rosodott a nem kellő aládúcolás következményeként. Deszkával borított födémszerkezet ritkán fordult elő településünkön, kivéve néhány polgárházat, illetve jobb módú parasztember tulajdonában levő épületet. Nyilván ennek gazdasági okai lehettek. Felső tartógerendás, alul deszkával borított stukatór mennyezetes 1 7 épületek elszórtan századunk elején jelennek meg, és a negyvenes-ötvenes években terjednek el széles körben olyannyira, hogy a most már szilárd falazóanyagból (tégla, tufablokk, stb.) készült házak födémszerkezete is fából készül, alsó deszkázással, nádazva, vakolva, felül sár vagy salakbeton padolással (padozattal). Vb. gerenda és egyéb szilárd födém csak a 70-es években kezd elterjedni most már túlnyomórészt kiszorítva a fafödémet. Sártapasztás, mázolás Ha az előző fejezetekben tárgyalt részmunkák — falak, födém, tetőszerkezet, kémény, héjazat, padolás — elkészültek, következett a falfelület és ha nem deszkázott födém volt a mennyezet (Hajdúdorogon padlás) tapasztása. Ezt a műveletet településünkön pucolásnak, vagy mázolásnak nevezték. Mielőtt a pucolást, sártapasztást elkezdték volna új és régi épületeken egyaránt elő kellett készíteni a fal felületét. A vert fal esetében csak az egyenetlen durva felületreszeket kellett korrigálni. A sárfalazat készítésénél már említettem, hogy az elkészült falat villaháttal átfésülik. Az átfésülés következtében a szalmavégek kilógnak a falból, lefelé irányuló véggel. A fal felületének ezt a laza részét el kell távolítani, le kell nyesni ásóval, mert különben a felhordott sárréteg nem tapad jól a falhoz, száradás után ezt kopogtatással lehet érzékelni, (kong, üresnek hat). Másik hiba magában a falszerkezetben lehet, amelynek eredője a falrakáshoz vezethető vissza. „Ha szétfolyás" ki vagy behajlás látható a falon (ez falrakó hiba) korrigálását a csákány lapos, kapás végével végzik el. Ha a pucolást nem házilag, hanem kőművesekkel végeztették, akkor a kőművesek függőbe, zsinórba hozzák, nyesik le a falakat és csak azután kezdik el a pucolást, jól előkészítve (portalanítás, locsolás) a falfelületet. Ha túl sima a fal kissé be kell vagdosni, pikkelyelni a felületét. A falfelület előkészítését rendszerint első lépésként még a sárkészítés előtt, vagy alatt elvégzik. A sár készítése a korábbiakhoz hasonlóan történik. Ha megfelelő a kertben levő föld minősége, felásnak egy bizonyos területet, ásónyom mélységig és beáztatják azt. Ha nagyobb mennyiségű sár készül — és általában ilyenkor mindig sok sárra van szükség, — készítője feltűrt nadrággal, kapával a kézben, a készülő sárban járkál, tapossa azt, kapával vágja, dolgozza, miközben a sár tetejére szórják a töreket. E műveletet addig végzik, amíg elegendő töreket nem szórtak, tapostak a föld közé illetve amíg a fölcsomók eláznak, széttipródnak. Ha odaszállított földkupacból készül a sár, egy bizonyos mennyiséget leválasztanak a földhalomból. A leválasztott, előkészített kupac közepét kapával széthúzzák és vízzel töltik meg. A vizet a kapa segítségével, állandó föld hozzáadásával felitatják, közben a töreket szórják rá és a kapa fokával belenyomkodják a híg sárba. Ha a leválasztott, vagy az egész földmennyiséget felitatták és megfelelő mennyiségű töreket adagoltak hozzá (tapostak, vágtak bele), mindkét esetben kezdődött a sár átvágása kapával és ismételt szükség szerinti törekszórással. Ezt a műveletet néha kétszer, háromszor meg kell ismételni mindaddig, amíg 17 Hajdúdorogori az alsó-felső deszkaborítású födém ismeretlen. Az alul deszkázott és nádazott sík menyezet esetében a mestergerendát felülre helyezték, és minden egyes folyót átfúrva csavaros kötéssel rögzítették a mestergerendához. Ezután a folyókat lepadolták a korábban tárgyaltak szerint, de a gerenda felül kilátszott. Alul pedig deszkázták, nádazták a mennyezet vakolás alá. 173.
