Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon

Mezősi József Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon Mielőtt a Hajdúdorogon kialakult hagyományos házépítési technológiát részletesen ismertetném, egészen röviden szólnom kell általában az épületről, a házról. Telepünkön a még meglévő népi építészeti értéket képviselő házformák a XVIII. században alakultak ki. E kialakult formák a XIX. században tovább éltek és fejlődtek. Jelentős változás az épületállományban csak századunk második harmadában ment végbe. A hajdúdorogi ház az alföldi típushoz tartozik. Többsége fésűs beépítésű és általában az utcai homlokzat és utcafront között egy kis előkert, virágoskert van.

1 Ritkább esetben a hátfal párhuzamos volt az utcafronttal. Ez esetben túlnyomórészt az utcafrontra építették a házat. Az épületek alaprajzi elrendezése egységesnek mondható. Az esetek többségében három helyiségből álltak. Középen volt a pitar (máshol pitvar), ennek hátsó része — ha szabadkéményes — kiminyajj (kéményalj). Jobbra — balra nyílnak a lakóhelyiségek. Utca felől általában a nagy ház nagy vígé, kert felől a kisház kisvíge

2 (nagyszoba, kisszoba). Sok esetben, főleg szegényebb családok, a kert felőli helyiséget (kisvígit) nem lakás céljára, hanem kamrának használták. A család gazdasági helyzetétől függően a lakóház mellett szinte minden portán megépültek a paraszti élet feltételeit biztosító másodrendű építmények is. (Istálló, ól, góré, verem, árnyékszék, esetleg kút,

3 szín, ill. szérűskert.) Jelen tanulmányomban nem szándékozom a különböző épületek funkcióit ismertetni, csupán az építés technológia leírását tűztem célul, amely többé-kevésbé minden fő vagy mellékrendelt^tésű épületnél megegyezik, legfeljebb az építési anyag milyensége változhat. 1 Dankó Imre: Házformák Hajdúnánáson (Ethnográphia LXXV. 1964, és Hajdúböszörmény népi építkezése. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966—67. (Debrecen 1968) megjelent munkáiban a népi építkezéssel kapcsolatos leírása, megállapításai lényegében valamennyi hajdútelepülésre érvényesek, így Hajdúdorogra is. 2 Több olyan házról tudunk településünkön ahol az épület kertfelőli végében alakították ki a nagyvígit (nagyszobát). Gáttized III. kerület Rózsa u. 18. Hegytized I. kerület Nyíregyházi u. 29. stb. Feltehető, hogy ezek az épületek a telek fekvése, tájolása miatt lettek így kialakítva. Mindkét esetben, illetve az esetek többségében az épület déli homlokzata néz a kert felé. 3 Az esetek többségében már az építkezés előkészületi szakaszában kutat ástak, hogy a víz helyben legyen. Leggyakoribb volt a „földkút" ásása amelyre fakávát építettek. A föidkutat kötött-talaj esetében építkezés után is több évig használhatók voltak. Jobbmódú emberek már a múl században is téglából, kőből falazott kutat építettek. Századunkban megjelent és elterjedt a betongyűrűs kút. Ennek ellenére településünkön még a negyvenes-ötvenes években is sok földkút volt használatban. 155.