Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: A balmazújvárosi Nagyszik madárvilága

nem több esetben a rétszéli, alacsonyabb növényzetű, hamar kiszáradó környezetben is megtaláltam. Míg a piroslábú cankó nagy állománya ilyen kis területen hortobágyi viszonylatban kuriózumnak számít, addig a Hortobágyra, annak szikes rétjeire sokkal jellemzőbb nagy goda (Limosa limosa) a Nagysziken csak alkalmilag költ, egy-egy párnál nem több (pl. 1981.) Vonuláskor viszont a legtömegesebb parti madár a pajzsoscankó (Philomachus pugnax) után. Pettyes vízicsibét (Porzana porzana) minden évben a Malomalja csetkákás rétjein (Eleochareto-Agrostidetum stoloniferae) hallottam szólni, ahol költése valószínű. A szikes rétek más jellemző fészkelői (sárga billegető, sárszalonka) a Nagyszikről hiányoznak, legalábbis alkalmi előfordulásuk még nem engedett fészkelésükre következtetni. 4. Gyékényes, nádas kubikgödrök lakói Csak a Nagyszik délkeleti peremén akad néhány kisebb, elnádasodó kubik, melyekben kis vöcsök (Podiceps ruficollis), pocgém (Ixobrychus minutus), szárcsa (Fulica atra), vízityúk (Gallinula chloropus) 1—2 párban rendszeresen költ. Nádi énekesek közül ugyanitt észleltem a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) hasonlóan kis számú, de rendszeres fészkelését. 5. Erdősítések, fasorok, bokrosok fészkelői A térképvázlaton jól látszik, hogy a szántókat, a Keleti-főcsatornát, néhol a legelőt is kisebb-nagyobb erdősávok, fasorok szegélyezik. Értékes fészkelőhely ezek között a keleti tóláncolat és a szántóföld közé telepített, elvadult gyalogakác (Amorpha fruticosa) állomány, melyben 1975 óta berki tüücsökmadár (Locustella fluviatilis) is költ. A magasabb faállományú tölgyesekben évente 1—2 pár vörös vércse (Falco tinnunculus), gerle (Streptopelia turtur) és néhány pár szarka (Pica pica) fészkel. A temetőben egyes években a fülemülét (Luscinia megarhynchos) is megfigyeltem, költési időben. A Keleti-főcsatorna melletti nyárasban évenként 1—2 pár zöld küllő (Picus viridis) rendszeresen fészkel. Ugyanitt 2—3 pár sárgarigó (Oriolus oriolus) is előfordult megfigyeléseim során. A szántók szegélyeként meglevő kökénybozótok lakója a tövisszúró gébics (Lanius collurio), melyből 3—4 pár költ a Nagyszik térségében. 6. Szántók, rontott, ruderális területek A művelt területek gyomos szegélyein szórványosan, kis számban fészkel a fogoly (Perdix perdix) és a fácán (Phasianus colchicus). Bolygatott, ruderális gyomokkal benőtt legelőrészeken pipiske (Galerida eristata) költése gyakorinak mondható. A Magdolna-ér partján, több helyen is leltem alkalmi hantmadár-fészkelőhelyeket. Száraz években 4—5 pár hantmadár (Oenanthe oenanthe) is költött a Magdolna-ér Nagyszikre eső szakasza mentén. 13