Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
lés 1871. április 12-én az igazságügyminiszterhez küldött felterjesztésében hevesen tiltakozott az ellen, hogy Szoboszlót törvénykezési szempontból végleg kiszakítsák a Hajdúkerületből. Néhány nappal később, május 1-én, nyomtatott Emlékiratban fejtették ki álláspontjukat. 9 2 Ennek az volt a lényege, hogy a szoboszlói járásbíróságot csatolják a böszörményi törvényszékhez, aminek fejében lemondanak a Hadházon felállítandó járásbíróságról. A Hajdúkerületbe tervezett három járásbíróság így felelne meg jobban az országos igényeknek. Ha azonban a tervezetet már nem lehetne megváltoztatni és Szoboszlót kiszakítanák a Hajdúkerületből, helyette a szomszédos megyék területéből kárpótlást kértek: Balmazújvárost csatolják a böszörményi, a Szabolcs megyei Téglást és a Bihar megyei Sámsont pedig a hadházi járásbíróság területéhez. Sillye Gábor főkapitány 1871. május 4-én Pestre utazott, hogy az Emlékiratot a képviselőház tagjai között szétossza. Ekkor következett be azonban a legnagyobb zavar a járásbíróságok és törvényszékek székhelyeinek kijelölése kérdésében. Végül is a képviselőházi bizottság azt javasolta, hogy a döntést a hozandó törvény bízza az igazságügyminiszterre. Ilyen körülmények között az Emlékirat szétosztása feleslegessé vált és a főkapitány egy példányt átadott az igazságügyminiszternek, aki megígérte támogatását. Sillye Gábor május 13-ig tartózkodott Pesten s a belügyminisztert is felkérte, hogy a minisztertanácsban támogassa a Hajdúkerület kívánságát. 9 3 A kerületi közgyűlés június 15-én az igazságügyminiszterhez küldött újabb felterjesztésében megismételte korábbi álláspontját, azonban Sillye Gábor személyes eljárása, az Emlékirat és a felterjesztések nem térítették el a kormányt a bizottság eredeti javaslatától. így aztán a szoboszlói járásbíróságot — a tervezetnek megfelelően — a debreceni törvényszék területéhez osztották be, Böszörményben törvényszék, ugyanitt, továbbá Nánáson és Hadházon járásbíróság felállítását rendelték el 1872. január 1-i hatállyal. A Hajdúkerület bűnfenyítő törvényszéke utolsó ülését 1871. december 21-én tartotta meg s a folyamatban maradt bűnügyeket a böszörményi törvényszéknek adta át. Az újonnan szervezett törvényszék 1872. január 1-én a kerületi székház hivatali helyiségeinek egy részében kezdte meg működését az elnöknek kinevezett Kovács Miklós volt kerületi alkapitány vezetésével, aki a királyi bíróságok megszervezésében mniszteri biztosként működött közre. 1871. december 31-én nemcsak a hajdúkerületi törvényszék és a városi tanácsok büntető joghatósága szűnt meg, hanem a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870:XLII. tc. értelmében az eddigi összetételű közgyűlés is, amely utolsó ülését december 23-án tartotta meg. Ekkor a megjelentek érzékeny búcsút vettek oly sok vihart megért, közel két évszázados régi szervezetüktől. December 30-án megválasztották az új közigazgatási rendszernek megfelelő tisztikart, amely 1872. január 1-én lépett hivatalba. A Hajdúkerület az átszervezést követően már nem volt hosszú életű, mert ez a feudális viszonyok között kialakult közigazgatási szervezet a városok önkormányzatának szabályozása következtében korszerűtlenné vált. Ezért a kormány a Kerület megszüntetését határozta el. Az erre vonatkozó belügyminiszteri javaslat ellen a kerületi közgyűlés a hajdúk történelmi érdemeire, adó-, pénz- és véráldozataira hivatkozva hevesen tiltakozott, de feliratuk és emlékira92 HBmL. Ker. közgy. ir. IV. B. 753/b. 11. csomó. 371/1354. közgy. 1871. „Emlékirat Magyarország mélyen tisztelt képviselőihez!" (Pest, 1871. Atheneum nyomda.) 93 Uo. 12. csomó. 685/2278. Kgy. 1871. Sillye Gábor 1871. jún. 15-i jelentése a közgyűléshez a kir. bíróságok rendezése ügyében. 115
