Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
évi országgyűlésre részletes követi utasítást fogalmazott meg, amelyben többek között a történelmi fejlődés során kialakult belső jogrendjük törvényes elismerését, illetve rendezését kívánták.® A törvényi szabályozás azonban sem ezen, sem az ezt követő országgyűléseken nem történt meg. Megjegyzendő, hogy az 1791:67. tc-vel a büntető törvénykönyv elkészítésére kiküldött bizottság az 1795-ös, első magyar büntetőkódex-tervezetében a kiváltságos kerületek, tehát a Hajdúkerület büntető joghatóságát is fenntartotta. Ismeretes, hogy a javaslatot nem terjesztették az országgyűlés elé. 6 3 Az 1843/44. évi országgyűlés munkálatai során került előtérbe a Hajdúkerület „belszerkezetének" és országgyűlési szavazati jogának törvényi rendezése. A kiküldött bizottság el is készítette XII részből s 426 paragrafusból álló törvényjavaslatát, amely foglalkozott az igazságszolgáltatás szervezeti kérdéseivel is. 6 4 A javaslat szerint a városokban a hadnagy elnöklete alatt öt törvénytudó közbíróból és szavazati joggal rendelkező jegyzőből álló városi törvényszékek járnak el elsőfokon a taxatíve felsorolt polgári perekben, a büntető ügyek közül azonban csak a rendőri kihágások tartoznak hatáskörükbe. Az ítélethozatalhoz az elnökkel együtt legalább öt tag jelenlétét kívánta meg a javaslat. A kerületi törvényszék a főbíró elnöklete alatt nyolc közbíróból áll s az ítélethozatalhoz az elnökkel együtt hét tag jelenléte szükséges. A kerületi törvényszék az eddigi gyakorlatnak megfelelően megmaradt volna elsőfokú és fellebbviteli bíróságnak. Elsőfokon a szintén taxatíve felsorolt polgári perek, valamint a büntető ügyek tartoztak volna hatáskörébe, másodfokon pedig a városi törvényszékek polgári perekben és rendőri kihágási ügyekben hozott ítéleteit bírálta volna el. A kerületi törvényszék másodfokú ítélete ellen közvetlenül a hétszemélyes táblához, elsőfokú ítélete ellen pedig a királyi táblához s innen a hétszemélyes táblához engedett fellebbezést a javaslat „a köztörvények értelmében", ami azt jelentette, hogy a fellebbezéssel megtámadható ítéletek körét nem bővítette. Igen figyelemre méltó a törvényjavaslat 115. §-a: „A városi és kerületi törvényszékek eljárása a közigazgatástól minden tekintetben elválasztatik, és a törvényszék tagjai a bírói eljáráson kívül semmi egyéb eljárással nem foglalkozhatnak." A javaslat a szétválasztást úgy kívánta megoldani, hogy a Hajdúkerület hivatali szervezetében eddig ismeretlen főbírói és törvényszéki közbírói tisztségek szervezését írta elő. Bár ezek a tisztviselők is tagjai lettek volna a főkapitány elnöklete alatt működő közgyűlésnek, a kerületi törvényszék elnökét és tagjait: a főbírót és a törvényszéki közbírákat akadálytalanul mentesíthették volna a közigazgatási ügyek intézésétől. Erre ott voltak az ugyancsak újonnan szervezendő közigazgatási táblabírói tisztséget betöltő személyeken kívül a Kerületnek a javaslatban felsorolt többi tisztviselői: alkapitány, jegyzők, tiszti ügyészek, pénztárnok, számvevő, levéltárnok, katonai biztos, csendbiztos, tiszti mérnök és tiszti főorvos. A városokban a közigazgatási ügyek intézését a városi hadnagy elnöklete alatt a képviselői gyűlés, illetve a tanácsülés hatáskörébe utalta a törvényjavaslat s ugyancsak a hadnagy elnöklete alá rendelte a városi törvényszéket is. A városi igazságszolgáltatást tehát — az elvi nyilatkozat ellenére — nem választotta el a közigazgatástól. Amikor ez a törvénytervezet elkészült, már ismeretes volt az 1840 :V. tc-vel a büntető- s javító rendszer kidolgozására kinevezett országos választmánynak az ún 1843-i büntetőjogi javaslata, amelynek a II. Része foglalkozott a büntető 62 Rácz István: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása. Hajdúk a magyar történelemben II. (Szerk. Dankó Imre. Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei 19. sz. Debrecen, 1972.) 31—41. 63 Ennek okait részletesen elemzi Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet c. művében. (Budapest, 1971) 359—371. 64 A törvényjavaslatot teljes terjedelmében közölte a Századunk. Szerk.: Orosz József. 1844. évi 26—30. számaiban. 107
