Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon
A Hortobágy pusztán előforduló emlősfajok listája Vulpes vulpes (LINNÉ, 1758) ssp. crucigera Róka (BECHSTEIN, 1789) Mustela n. nivalis (LINNÉ, 1766) Menyét Mustela erminea (LINNÉ, 1758) ssp. aestiva (KERR, 1792) Hermelin Mustela (Putorius) p. putorius (LINNÉ, 1758) Görény Mustela (P.) eversmanni (LESSON, 1827) ssp. hungarica Mezei görény (ÉHIK, 1928) Martes f. foina (ERXLEBEN, 1777) Nyest Meies m. meles (LINNÉ, 1758) Borz Lutra 1. lutra (LINNÉ, 1758) Vidra Felis s. silvestris (SCHREBER, 1777) Vadmacska Lepus e. europaeus (PALLAS, 1778) Mezei nyúl Sus s. scrofa (LINNÉ, 1758) Vaddisznó Capreolus c. capreolus (LINNÉ, 1758) Öz IRODALOM Aradi Cs. (1972): Adatok a Nyírő-lapos (Hortobágy) madárvilágához. Dokt. értekezés. Debr. Kézirat. Bauer K. (1960): Die Säugetiere des Neusiedlersee — gebietes (Österreich). Bonn. zool. Beitr., 11:2—4, p. 141—344. Balogh J. (1953): A zoocönológia alapjai — Grundzüge der Zoocönológie. Bp. Akad. Kiad. pp. 248. Balogh J. (1958): Lebensgemeinschaften der Landtiere. Akad. Kiad. Bp.—Berlin pp. 560. Finta I. (1975): Madárcönológiai vizsgálatok a Hortobágyon. Hajd. Múz. Évk. II. p. 5—19. Jakucs P. (1976): A Hortobágy növényvilága, p. 38—59. Ex Kovács G.-né—Salamon F.: Hortobágy a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. Natura. Bp. pp. 351. Kovács B. (1973): A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon. Vertebr. Hung. 14, p. 41—46. Kovács G. (1977): A hortobágyi halastavak madárvilágának dinamikus változása. TDK XIII. országos konferencián elhangzott előadás összefoglalója. ötvös J.—Kovács B. (1968) : A tiszacsegei Holt-Tisza és környéke élővilága Debr. Déri Múz. Évk. p. 3—20. Palotás G. (1968): A mezei pocok (Microtus arvalis Pali.) hazai populációinak microszisztematikai, ökológiai vizsgálata és az ellene való védekezés. Doktori értekezés. Kézirat, pp. 230. (1969): Az emlősök szerepe a mezei pocok (Microtus arvalis Pali) elleni biológiai védekezésben. Debr. Agrártud. Egy. Tud. Közi. 15. p. 159—189. (1971): A hazai mezei pocok (Microtus arvalis Pali) népességeken végzett populációdinamikai megfigyelések eredményei I. A biotikus potenciált befolyásoló tényezők. Debr. Agrártud. Egy. Tud. Közi. 16. p. 259—283. — — (1977) Egyes kártékony rágcsáló emlősfajok populációdinamizmusa és az időjárási tényezők közötti összefüggések vizsgálata Hortobágyon. Debr. Agr. Egy. Tud. Közi. Nyomdába.n Soó R. A magyar flóra és vegetáció rendszertani — növényföldrajzi kézikönyve. Akad. Kiad. Bp. (1968): III. kötet pp. 566., (1973): V. kötet 724. Schmidt E. (1969): Adatok egyes kisemlősfajok elterjedéséhez Magyarországon, bagolyköpetvizsgálatok alapján. Vertebr. Hung. 11:1—2, p. 137—153. (1970): A gyöngybagoly (Tyto alba) és az erdei fülesbagoly (Asio otus) legfontosabb táplálékállatai Magyarországon. Aquila 76—77. p. 55—64. (1971): Kisemlős — faunasztikai adatok Debrecen környékéről és az ország egyéb pontjáról bagolytáplálékvizsgálatok alapján. Múzeumi Kurir. p. 21—26. (1972): A magyarországi mezei pocok (Microtus arvalis) állomány relatív sűrűsége 1969—71-ben bagolyköpetek vizsgálata alapján. Aquila. 78—79. p. 189—196. Schmidt E. (1973): Über die mengenmässige Verteilung einiger Spitmausarter in Ungarn. Acta Theriol. 18:15. p. 281—288. (1974): Über die Verbreitung und Wohndichte der Kleinwühlmaus (Pitymys 87
