Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon

nossági fokozatokat kapunk. A rovarevőknél és Mustelidáknál az azonossági fokozat igen alacsony és közel egyforma értékű minden izocönózisban (11. ábra). 3. Az azonossági számítások összegezése A fajok, CD fajok, valamint a konstancia és a dominancia viszonyai alapján a 6 izocönózisban elvégzett azonossági vizsgálatok a következő hasonlósági sorrendet mutatják : a) Nagyfokú hasonlóság van a mátai szikes — pentezugi szikes puszta között. b) Közepes a hasonlóság a hajdúszoboszlói lucerna — mátai és pentezugi szikesek; tiszacsegei töltés — hajdúszoboszlói lucerna; valamint a tiszacsegei töltés — mátai és pentezugi szikes puszta között. c) Nagyfokú különbséget találunk az ohati tölgyerdő — tiszacsegei morotva, illetve a fenti két izocönózis és a további négy izocönózis között. 4. Az egyed (A) és súlysürűség (P) összehasonlítása (csak az 1. és 2. csoport) A hároméves gyűjtés és megfigyelés alapján a legnagyobb egyedsűrűség 1 ha-on a lucernában (190 db), tölgyerdőben (130 db) és töltésen (122 db) található. Csaknem minden esetben a rágcsálók egyedszáma (100—170 db) emeli meg ezen értékeket. A rovarevők 12—30 db/ha-os sűrűsége optimális. A ragadozók 0,20—0,50 db-os értéke reálisnak mondható. A mátai szikes puszta 100 db/ha-os össz. emlős egyedsűrűsége közepes. Alacsony a rágcsáló és a rovarevő sűrűség, de magas — 0,80 db/ha — a ragadozók A értéke. A tiszacsegei morotva és a pentezugi szikes puszta 51—52 db/ha sűrűséggel igen ritkán lakott cönózisok. A fent tárgyalt egyedsűrűség mind a 6 kutatási területen korrelációban van a súlysűrűséggel (12. ábra). Egér, valamint hörcsögnagyságú emlősökből legtöbbet a lucerna (6991 g/ha), a töltés (5496 g/ha) és a morotva (5329 g/ha) produkált. Zoomassza szempontjából közepes a tölgyerdő (3798 g/ha) és a mátai szikes (3626 g/ha). Igen alacsony a zoomasszája a pentezugi szikes izocönózisnak (2220 g/ha). Minden izocönózisban a legkisebb testnagyságú emlősök adják a zoomaszszának több mint a felét, a morotvát kivéve, ahol az Ondatra zibethicus jelenléte miatt az 1. csoport zoomasszája elenyésző. 5. Az egész emlősállomány egyed- (A) és súlysűrűsége (P) mindhárom emlőscsoport alapján a) A nagyobb termetű ragadozók, nyúlalakúak és a párosujjú patások (az ábra alsó részében összevontan mint 3. emelőcsoport) 1 ha-ra átszámítva lényegesen nem befolyásolják az előbb tárgyalt egyedsűrűséget egyetlen izocönózisban sem. Értékük egész számmal ki sem fejezhető (13. ábra és 4. táblázat). A harmadik emelőcsoport fajai a tölgyerdőben 0,44 hektáros egyedsűrűséget érnek el. Közepesen lakott cönózisok a töltés é a lucerna (0,10—0,19 db egy hektáron). Igen gyéren fordulnak elő a nagyemlősök a morotvában és a két sziges legelőn (0,05—0,08 db/ha). b) A 3. emlőscsoport fajai a produkciót azonban jelentősen megemelték (14. ábra). Ezért a három csoport emlősfajai alkotta biomasszát újra értékeltem. Emlősrendeket tekintve : 74