Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon

a) Ondatra zibethicus, Arvicola terrestris, Sorex minutus, Micromys minu­tus, Mustela erminea (Vulpes vulpes). b) Apodemus sylvaticus, Sorex araneus, Clethrionomys glareolus, Mustela nivalis, Erinaceus europaeus, Rattus norvegicus (Sus scrofa, Capreolus capreo­lus, Lepus europaeus). [A hortobágyi mocsárvilágban Steimann H.—Szabó L. (1976) tipikusnak tartják az alábbi fajokat: az összes cickány, Ondatra zihethicus, Arvicola terrest­ris, Micromys minutus. Mustela erminea, Sus scrofa és Capreolus capreolus.] Egyed és súly sűrűség/hektár db Rovarevők: 25,06 225,0 Rágcsálók: 26,03 *5060,0 Menyétfélék: 0,19 43,5 2 51,28 2328,7 Ebből 1. csoport: 45,00 47,5 __ 2. csoport : 6,28 4853,7 (* Az Ondrata zibethicus 4236 g-mal szerepel.) A 3. emlőscsoport fajainak 1 hektárra átszámított egyedsűrűsége 0,05 db (igen alacsony), súlysűrűsége 1595 g (közepes érték). A három emlőscsoport fajai összesen 51,33 db egyedsűrűséget (igen ala­csony) és 6929,7 g súlysűrűséget (magas érték) értek el (13. és 14. ábra). 3. Tiszacsege—Egyek közötti töltés egy szakasza: Növényzete a szinteknek megfelelő felépítést mutat. Egyik fele a nedves, árnyékos ártéri füzessel, a má­sik a szárazabb kultúrterülettel, parlaggal, réttel, elegyes erdővel, illetve morot­vával érintkezik (4. ábra, 3. kép). 3. kép. A Tisza töltésnek az ártér felé eső részén a nedvességkedvelő kisemlősök ké­szítik apró kotorékaikat 63

Next

/
Thumbnails
Contents