Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Sterbetz István: Megfigyelések a Suschkin lúd (Anser neglectus Suschk.) etológiájáról és ökológiájáról

Sterbetz István Megfigyelések a Suschkin lúd (Anser neglectus Suschk.) etológiájáról és ökológiájáról A Britisch Ornithologist's Club 1895. októberi előadó ülésén P. Suschkin egy Ufa környékén feldezett, új palaearktikus vadlúdfajt jelentett be levélközlésében, majd annak taxonómiai ismertetését az Ibis 1897-es évfolyamában részletezte (Suschkin 1896, 1897). A felfedezőjéről később Suschkin lúdnak (Anser neglectus Suschk.) elnevezésű vadlúd nagy testű, megnyúlt csőrű, feltűnően sötét fejű-nyakú vetési lúd. Az Anser fabalis sárga csőrgyűrűjű és lábú törzsalakjától, illetve annak hasonlóan színezett alfajaitól hússzínű lábával és csőrgyűrűjével különbözik, olyan lilás árnyalatokban, amint azt a külön fajként elismert rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus) esetében is látható. Kézben tartott példányok alapján Schenk (1930) 11 db — Magyarországon gyűjtött — A. neglectust az alábbiakkal jellemezte: „Méretei a következő átlagokat adják: szárny 45,3 cm, csüd 7,4 cm, csőr ívben 5,9 cm, csőrkerület tövön 9,2 cm, csőrkerület a köröm előtt 4,4 cm. Ugyanezek a méretek 10 vetési lúd átlagából: 43,3, 7,1, 5,6, 9,5, 4,8 cm. E méretek azt bizonyítják, hogy a csőrgyűrű és a láb rózsás színén kívül a csőr alakja is elégséges a 2 faj szétválasztására. A vetési lúd csőre mindig rövidebb, tövén és körme előtt magasabb, mint a gegelúdé... egyéb különbségek közül a fej és a nyak sötétebb színezete is kiemelendő. Kivált a fej látszik egyes példányokon csaknem füstösen futtatva ... gyakran, de nem mindig a karmok színe is eltérő, kivált a hátsó ujjé, amelynek karma gyakran tiszta fehér, ezenkívül a külső ujj karma is tövén kezdődően többnyire feléig fehéres. A vetési lúd karmai általában sötétebbek, és csak ritkán mutatnak karmaikon fehéres nyomokat". Buturlin (1934) leírásában: „ ... az A. neglectus véleményem szerint karcsú csőréről, gyenge alsó álkapcsáról és inkább ovális csőrkörméről mindig biztosan megkülönböztethető. Az alsó káva a csukott csőrön az öregeknél 6—6,5 mm, a fiataloknál 5,5—6 mm magas. Az 54—69 mm hosszú csőr felső kávájának oldalán kb. 23—28 fogat találunk". A Suschkin lúd rendszertani helye több mint fél évszázados vitatottsága ellenére megnyugtatóan ma sem tisztázódott. Önálló faj voltát először Szalay (1902) vonta kétségbe, amikor az első két — Magyarországon kézrekerült — példányt csonttanilag vizsgálta meg. Típusos vetési lúddal 34 ponton végzett öszszehasonlítás alapján megállapította, hogy nyolc esetben átmenetes eltérések, hét esetben viszont jelentős különbségek mutathatók ki a kétféle vadlibánál. Feltűnő eltérés mutatkozott a coracoscapularis szögben, a sternumhoz ízesülő bordák számában, az A. neglectusnál viszonylag szélesebb xyphosternum esetében és ennek konfigurációjában, amely utóbbi a szerző szerint a leglényegesebb. Mindezeket azonban egy önálló faj kritériumához még nem tekinti elégségesnek, és ezért az A. neglectust csak alfajnak ismeri el végkövetkeztetésében. Lambrecht (in Schenk 1930) szerint a Suschkin lúd vállöve a vetési lúdénál kevésbé pneumatikus. Hartert (1920) leírásában a faj helytállóságát még nem ismerte el. Schenk (1930) szerint azonban a későbbiekben már nem zárta ki ezt a lehetőséget, de az elégtelen vizsgálati anyagra való tekintettel állásfoglalása nem határozott. Schenk (1929, 1930) a magyar népies nevén gege, vagy rózsáslábú 31