Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Ácsné Dankó Éva: A zsákos teherhordásról és egy érdekes fajtájáról

— ez durva és erős volt — de, ahogy a Magyarság Néprajza mondta „feldolgozásáról mitsem tudunk."

8 A zsákkészítés lényeges része volt a zsákvarrás, amit az asszonyok, lányok a fonóhoz hasonlóan közösségben végeztek és a zsákjoldás, ami például uradalmakban a summás lányok, asszonyok feladata volt.

9 A mezőgazdasági munkák különböző periódusaiban több-kevesebb zsákra volt szükség. Betakarításkor kellett a legtöbb. Minden gazdának volt bizonyos saját zsákkészlete. Ezek a készletek azonban sok esetben, különleges alkalmakkor (pl. nagyobb mennyiségű gabona eladása, elszállítása esetén) kevésnek bizonyultak. Kölcsönzsákokat is használtak, sőt zsákkölcsönző vállalatok (rendszerint gabonakereskedők mellékvállalkozásai voltak) zsákjait is igénybe vették. A zsákokat beszőtt jellel és általánosabban lemoshatatlan, firnájszos festékkel, monogramm-sablon segítségével készített jelzéssel látták el. Többféle zsákot ismerünk. A gabonászsák erős szövésű, közel két méter hosszú. Mázsás zsákoknak is nevezték őket, mert tiszta búzával megtöltve mázsát nyomtak, vagy igen megközelítették a mázsát. A liszteszsák ugyanilyen, csak finomabb kenderfonalból készült és sűrűbb szövésű volt, nehogy a liszt kihulljon belőle. A kukoricászsák durvább, kevésbé kimunkált volt, mint az előzőek. Az árpás-, a korpászsák az előbbiekkel együtt az úgynevezett fehérzsákok sorába tartozott, míg a többi zsákfajta, amikben kevésbé tiszta anyagokat, terményeket tartottak, egy jól megkülönböztethető külön csoportot alkottak. Ezek a zsákok annak megfelelően, hogy mire használták őket, szélesebbek is lehettek, két, sőt három szélből is készülhettek (tollaszsák, gyapjúzsák, pelyvászsák, krumplis zsák, szenes zsák, meszeszsák, homokos zsák, sárgaföldes-zsák, diós zsák stb.). Az a jellegzetességük, hogy durvábbak, mint a másféle zsákok, általában ritkább szövésűek, de erősebbek is. Ezek közt a zsákok közt sok volt a korábban fehérzsák, azaz olyan zsák, amit félig-meddig elhasználtak, foltoztak és másodlagos felhasználásban kerültek ezek közé a zsákok közé. Éles különbség volt a házikészítésű és a gyári zsákok között. A gyári zsákokat egyszélből készítették, sőt gyakran tömlőszerűen körösen szőtték. Ezenkívül a gyári zsákok széles, nagyszájú, sok anyagbefogadására alkalmas zsákok voltak, bálának, bálazsáknak is hívták őket. Bár ma már alig készül házilag zsák, az úgynevezett juta zsák, ami eredetileg a gyári zsákfajtát jelentette, ma is különbözik a búzás, a lisztes, tehát a gabonás zsáktól, mind alakjára (széles), mind anyagára (juta, gyapott, újabban műanyag is) nézve. Zsák szavunk sokféle jelentése, származéka (pl. : zsákolás, zsákoló, zsákmány, zsák a hálón stb.) azt jelzi, hogy a zsák szó elsődleges jelentése és ebből következően a zsák elsődleges funkciója a tartás, a tárolás. Jó példák erre az eddig elmondottak is. A gabonát, a lisztet, a korpát nagyon sok helyen, még olyan háztartásokban is, ahol hombár vagy korábban szuszék, esetleg gabonás állt rendelkezésre, a gabona, a liszt tárolására zsákot is használtak. A közvetlen felhasználásra szánt gabonát, lisztet, zsákokban tartották a kamrában, vagy a padláson. Sok helyen még a magtárban is zsákokban tartották a búzát, a rozsot, a kétszerest, az árpát, a babot, illetve egyrészüket, de különösen a vetőmagot. A vetőzsák rendszerint azonos volt azzal a zsákkal, amiben a vetőmagot tárolták. Van azonban a zsáknak egy másik, a tárolással, a tartással különben szorosan összefüggő funkciója is. Ez pedig a teherhordás, a szállítás. Mindazokat az anyagokat, termeivényeket, amiket eddig is érintettünk és még sok minden mást, főleg zsákokban szállítják a kívánt helyre. A gabonát a cséplésnél zsákolják és a zsákolt terményt hazaszállítják szekérrel a gabonásba, a magtárba, a kamrába, a padlásra. Krumpliszedéskor a felszedett krumplit is zsákolják és ugyancsak szekérrel viszik haza. A zsákkal való teherhordás jellegzetes emberi erővel történő teherhordás, még akkor is, ha egyébként a nagymennyiségű, több zsákban elhelyezett anyagot, terményt szekéren, kocsin, újabban vontatón vagy teherautón szállítják is tovább. A kocsi, a szekér, a vontató vagy teherautó megrakása ugyanis a zsákolással (a szállítandó anyag, termény felszedése, zsákokban való 312