Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szűcs Ernő: A Hajdúböszörményi Villamossági Rt. (1910—1948)

tartottak, s ezen megállapították; a részvénytőke befizetése megtörtént, a vállalat megalapítottnak tekinthető, megindulhat az építkezés.

1

1 Erőtelepnek, a mai Pálnagy Zsigmond utcában, közvetlen a MÁV állomás szomszédságában egy 1572 négyszögöl nagyságú telket vásároltak meg. A szállítási szerződés értelmében a kivitelezőnek (Ganz) a jóváhagyott szerződés kézhezvételétől számított 12 hónap alatt, tehát 1912. július 12-ig, az erőmű építését be kellett fejezni.

1

2 A gyár megbízottja, Reményi Áladár mérnök azonban a szerződés kézhezvétele előtt már megjelent (1910. júliusában), és a böszörményiek megelégedésére az ügyeket nagy eréllyel intézte, melynek eredményeképpen már 1911. június 13-án (13 hónappal a határidő lejárta előtt!!!) azt jelentette: a villamosmű és tartozékai elkészültek, üzemképes állapotban vannak. Röviddel ezután, az 1911. június 15-i felülvizsgálatot követően — jótállási fenntartással — a Hajdúböszörményi Villamossági Rt ideiglenesen átvette az üzemet és a hálózatot.

1

3 Másnap, június 16-án megkezdte a rendszeres energiaszolgáltatást. A beruházás végösszege 705 136 korona lett. Az eredeti költségvetéssel szembeni túllépés (45 656 korona) elsősorban a Takács-féle téglagyárhoz és a rákosi malomhoz kiépített — a tervezetbe fel nem vett — vonalak miatt következett be.

14 A város a költségek fedezésére 750 000 aranykorona kölcsönt vett fel.

1

5 A termelést megkezdő üzem gépi berendezései: két darab három hengeres, egyenként 248 LE teljesítményű nyersolaj motor, két 3 fázisú 42 periódusú 6 kV feszültségű és 200 kVA teljesítményű generátor (villamos teljesítőképesség összesen 400 kV A), valamint az ehhez szükséges kapcsolótábla és az egyéb tartozékok (öt kis elektromotor együttesen 16,5 LE, két centrifuga, két plungeres szivattyú, egy-egy futómacska, víztartály, nyersolajtartály, esztergapad, fúrógép stb.). Az erőműből déli és északi irányban körvezeték indult ki: a 11,7 km hosszú 6 kV-os (3X16 mm

2 keresztmetszetű) vörösréz városi távvezeték. A primer feszültséget 19, összesen 169 kVA teljesítményű száraz transzformátor alakította át 150 V feszültségre. A kisfeszültségű elosztó hálózat hossza 48,5 km volt. A közvilágítási hálózat hossza ezzel majdnem teljesen azonos volt, és egészen a negyvenes évekig 12 kézi működtetésű kapcsolóval végezték ez utóbbi be és kikapcsolását az ún. „közvilágítási naptár" szerinti időben.

1

6 A közvilágítást 814 db 40 W-os és 8 db 300 W-os izzó látta el. A nagyobb fényerejű lámpákat a város forgalmasabb helyein (állomás, városháza előtt) szerelték fel. A város belterületén minden oszlopon, a külsőségeken pedig minden másodikon volt egy-egy lámpa, de az izzók 50%-a csak fél éjjel égett.

J

7 A termelő üzem A Ganz a telep vezetésével Reményi Aladár mérnököt bízta meg, aki előzőleg az erőmű és hálózat építését is irányította. Főgépésznek pedig Váncsa Benedeket, a gyár volt dolgozóját alkalmazta, aki már számos országban dolgozott a Ganztól rendelt gépek felszerelésénél. A kezdő üzem dolgozóinak létszáma aránylag igen magas volt; 21 fő. A bérlő vállalat ugyanis a fogyasztók számának gyors növekedésére számított, és ezért dolgozói között 13 szerelőt, segédmunkást alkalmazott.

1

8 A Ganz azonban várakozásában csalódott és ezért 1914-re (igaz ebben a közben kitört háborúnak is szerepe volt) az alkalmazottak számát 12-re csökkentette. A dolgozók létszáma a háború alatt tovább fogyott, részint a katonai behívások, részint pedig az energiaszolgáltatás szüneteltetése miatt. A háború alatti munkaerőhiányon 1917-ben két hadifogoly beállításával segítettek. Tovább vizsgálva a Hajdúböszörményi Villamossági Rt dolgozói létszámáról készített táblázatot megállapítható, hogy hullámzás tapasztalható a későbbiekben is. Az első világháborút követően különösen a gyári munkások és szerelők létszáma emelkedett, ami a háború előtti termelési színvonalra való visszaállás reményével magyarázható. Ez az aránylag magas létszám (15 fő), a gazdasági világválság hatására felére esett vissza és egy 1933-as (inkább kormányrende297