Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szűcs Ernő: A Hajdúböszörményi Villamossági Rt. (1910—1948)

alakultak ki. S ezzel ott, az egyszer már tetőzött ipari forradalom új hulláma következett be. Hazánkban — a szakirodalomból jól ismert sajátosságokkal — pedig pontosan akkor, 1867 után vette kezdetét a kapitalizmus kialakulása, a magyar ipari forradalom. Ebből az egybeesésből — nem feledkezve meg az el­maradottságból származó hátrányokról — az az előny is származott, hogy a Ma­gyarországon meginduló ipari forradalom már egy magasabb technikai szintről indulhatott mint annak idején Nyugaton. Témánkat érintően különösen fontos utalnunk arra, hogy a múlt század hetvenes éveiben hazánk a műszaki tudomá­nyok ágazatában ugyan messze a nyugateurópai országok mögött állt, de a kevés kivételek egyikeként éppen a villamosenergia-ipar területén, a Ganz Villamos­sági Gyár kiváló mérnökei révén (Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó és Déri Miksa, majd Kandó Kálmán) számos magyar találmány született. A transzfor­mátor feltalálásával magyar mérnökök oldották meg az áram szállíthatóságát, ők oldották meg az elosztói és átviteli problematikát is, s ezzel lehetővé tették az ipar és a háztartások olcsó világítással és hajtóerővel való ellátását, de szerepük volt a villamos vasutak fejlesztésében is. A magyar villamosenergia-ipar tekin­télyét mutatja, hogy a tengerentúli területeket nem véve figyelembe, olyan vi­lágvárosok villanyárammal való berendezését bízták a Ganz Villamossági Gyár­ra, mint Bécs, Köln, Róma, Milánó, Zürich, Luzern, Párizs, Amszterdam, Stock­holm, Moszkva, Szófia stb. 3 Hazánkban is megindult a villamos erőmű telepek építése. Először Temesvárott (1884), majd Mátészalkán (1888), s e telepek szátíia a századfordulóig Magyarországon 43-ra emelkedett. A magyar gazdasági fejlő­dés felgyorsulásával párhuzamosan ez a szám 1900 és 1913 között megötszöröző­dött. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben a nem lebecsülendő előhaladás­ban a Tiszántúl lemaradt az ország más vidékeihez viszonyítva. Mi ennek a le­maradásnak az oka? A villamos energia iránti igény kialakítása, vagy a már meglevőnek növekedése több tényezőből tevődik össze. Ilyen faktorként kell em­lítenünk elsősorban a gazdasági életet, annak fejlettségét, a társadalmi igénye­ket, kiváltképp az iparnak olyan fokú fejlettségét, amikor már villamos energiát igényel. (A századforduló körüli időben még alig beszélhetünk arról, hogy a me­zőgazdaság ilyen energia iránti igénnyel lépne fel.) Következésképp maga az a tény, hogy a magyar iparfejlődés gócai a Tiszántúlon kívüli területeken alakul­tak ki, s hazánk e nagy területű tájegysége még az egyébként alacsony szintű magyar ipar fejlődésén belül is az átlagon aluli helyzetbe került, eleve meghatá­rozólag hatott a Tiszántúl villamosítására. Ennek következtében hazánk e táján később és a fogyasztás kisebb mérve miatt (társadalmi igény hiánya, a lakosság anyagi helyzete) rendszerint kisebb kapacitású üzemek jöttek létre. Rövidre fogott bevezetőnk során is feltétlenül említést kell tenni az ország villamosításának egy másik lényeges vonásáról. Nevezetesen arról, hogy az első­ként létesített villanygyárak csak egy-egy települést láttak el energiával, s tulaj­donképpen az első világháborút követően, még inkább az 1929—30-as gazdasági világválság alatt és a második világháború idején következnek be olyan válto­zások az ország villamosenergia termelésében, hogy a szétszórtan működő kiska­pacitású és a rendkívül gazdaságtalanul termelő villanygyárak helyett üzembe lépnek olyan telepek is, amelyek már nemcsak egy adott helység ellátását tűzik ki feladatukul, hanem vezetékeket építenek ki a szomszédos falvakba, városok­ba is, tehát egy körzet ellátására rendezkednek be. Az ország villamosításának a termelés és elosztás szempontjából harmadik periódusára pedig az lesz a jel­lemző, hogy kiépül az ország egész területére kiterjedően a nagyfeszültségű há­lózat, amelyből már villamos energiát kaphat minden település, így e hálózat se­gítségével olyan helységek is részesülhetnek a villamos energia áldásaiban, ame­lyek nem rendelkeznek primer energiaforrásokkal (szén, víz, gáz), vagy azokat túl drágán biztosíthatnák csak maguknak. 4 Az eddig elmondottakból világosan kitűnik az az ellentmondás, hogy bár magyar mérnökök dolgozták ki a villamos energia átviteli technikát, és a ma­gyar elektrotechnikai ipar évtizedekig vezető helyet foglalt el a világon, mégis 294

Next

/
Thumbnails
Contents