Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849

Sok igazság lehet Weszprémy Gáspár ideiglenes alkapitány forradalom után készült jelentésében, amelyben azt állítja, hogy a függetlenségi nyilatkozat elfogadása után Sillye Gábort különösen az terheli, hogy Hajdúböszörményben „az öt környező honvéd csapattal saját előterjesztése után kikiáltotta a köztársaságot, amely az ő választóinak gondolatj ában sem fordult elő, s ezt a forradalmi kormány előtt úgy adta elő, mint választóinak akaratát".

18

9 Mindenesetre tény, hogy Hajdúböszörményben eleddig semmiféle néven nevezendő köztársasági mozgalomról nem tudunk, ellenben a városban keletkezett 1848-ban Petőfi A királyokhoz c. versére válaszként Mező Dániel Honfi Szózata, amelyben a királyságot védelmébe vette.

19

0 Noha az itt hangoztatott nézeteket nem lehet mechanikusan 1849-re is értelmezni, aligha tévedünk, ha úgy véljük, Hajdúböszörmény akkori állásfoglalása a kormánybiztos politikai nézeteinek volt köszönhető. Sillye Gábor egyéni életében a forradalom és szabadságharc kora oly tetőpont, amelyet a későbbiekben már nem tudott túlszárnyalni. Nem is tudhatott, hiszen a magyar társadalom későbbi alakulása sem tudta ezt megtenni. Ahogyan a magyar politikai vezető réteg a kiegyezés évtizedében a politikai engedmények talajára kényszerült, ugyanúgy változott az egykori kormánybiztos — ekkor már hajdúkerületi főkapitány — eszmevilága is. Tárgykörünkhöz azonban ez már nem tartozik. JEGYZETEK 1 Sillye Gábor hadbírósági tárgyalási anyaga. Hadtörténeti Levéltár (továbbiakban HtL) Sillye G. hadbírósági anyaga. 10/136. A haditörvényszéki ítélet közölve: Magyar Hírlap 1851. évf. 581. Az ítélet szövege magyar fordításban, Sillye Gábor kézírásában: Hajdúsági Múzeum Történeti Gyűjteménye 77. 13. 4. A magyar nyelvű változat közölve: Hajdú-bihari Napló XXXIV. évf. 247. sz. 1977. okt. 20. 5. p. Az oldalt írta és összeállította: Dr. Nyakas Miklós. 2 Vö. Hajdúdorog története (szerk. Komoróczy György) H. n. én. (1971), Hajdúhadház múltja és jelene (szerk. Komoróczy György), Gyula, 1972; Hajdúnánás története (szerk. Rácz István) Hajdúnánás, 1973; Hajdúböszörmény története (szerk. Szendrey István), Debrecen, 1973; Hajdúszoboszló monográfiája (szerk. Dankó Imre) Hajdúszoboszló, 1975. 3 A társadalmi küzdelmekre: Nyakas Miklós: A Hajdúkerület társadalmi küzdelmei a XVIII. század végétől és polgári átalakulásunk kérdése. Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. (szerk. Bencsik János) Hajdúböszörmény, 1973. 77—94. 4 Születési anyakönyvi kivonata a Hajdúsági Múzeum Történeti Adattárában (továbbiakban HMTA) : 6365/4. 5 Vö. Dávid Zoltán: Hajdúhadház népesedéstörténete. Hajdúhadház múltja és jelene i. m. 77. és táblázat. 6 HMTA 6365 7 Uo. 6365/29, 6365/25, 6365/26. 8 Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében. Debrecen, 1926. 216. 9 Apja 1828-ban így panaszkodott a böszörményi tanácshoz írt levelében: „igen sok ízben kénteleníttettem a Telek Föld Birtokosait tartozásainknak minél elébb való bé fizetésére nógatni, melly mind ez ideig is nem kevés fáradtságot és nyughatatlanságot okozott és fog okozni még ez utánn is". HMTA 6365/8. 10 Naplótöredéke a Hajdúsági Múzeum Történeti Gyűjteményében. 11 A tisztújításra: Szabolcs vármegye monográfiája (szerk. Borovszky Samu) Bp. é. n. 474—476. 12 Naplója alapján. 13 A magyar sajtó története. I. 1705—1848 (szerk. Kókay György) Bp. 1979. 748. 14 Varga Endre: A királyi Curia. 1780—1850. 1974. 170—171, 173. 15 Ügyvédi oklevele a Hajdúsági Múzeumban. A kihirdetések' a diploma hátára rávezetve. 16 A magyar sajtó története i. m. 748, 802. 17 HMTA: 6834. 262