Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849

mánybiztosi megbízatásom a Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet által már régebben megszűntetett." A bajok okát abban látta, hogy nemcsak a Hajdúkerületben, de a tágabb környéken sem voltak kormánybiztosok, s így az oroszok közeledtének hírére nem volt senki, aki „szilárd elhatározott akarattal s egyszersmind kellő hatalommal" tudott volna „a nép élére állni". Kossuth a tanulságokat levonva és Sillyének a korábban történtekért mint­egy teljes elégtételt szolgáltatva kinevezte őt mostmár nemcsak a Hajdúkerület, hanem Debrecen városa és Szabolcs vármegye rendkívüli és teljhatalmú kor­mánybiztosává, s egyben megbízta a hajdúkerületi lovas- és gyalogos nemzetőr­ség katonai parancsnokságával is. 5 3 A Cegléden, 1849. július hatodikán kelt nyílt rendelet szavai szerint erre azért volt szükség, mert az orosz betörés hírére a tisztviselők egy része gyáván elmenekült, s ezért történt az, hogy „az ős Ma­gyarország fészke, a tiszántúli vidék gyáván, minden ellenállás nélkül az ellen­ség hatalmába" került, pedig a „nép kész minden áldozatra". Sillye Gábor fenti feladatkörét a szabadságharc utolsó pillanatáig — kör­nyékünkön ez augusztus másodikát, a debreceni csata napját jelentette — be­töltötte. Amikor a szabadságharc bukása után Drevenyák Ferenc felterjesztette Uray Bálint főispánnak Weszprémy Gáspár hajdúkerületi ideiglenes alkapitány véle­ményét a kerületben működött kormánybiztosok tevékenységéről, Sillyéről a kö­vetkezőket olvashatjuk. 5 4 Szeptember közepétől kezdve működött, szervezte a népfölkelést, kikiáltotta a köztársaságot. A többi kormánybiztos közül csak Mol­nár Györgyről tett említést, aki ebben a minőségben januárban tevékenykedett néhány napig. Említette még Pély Gábor hajdúkerületi főkapitány nevét is, aki kormánybiztosként a horvát hadifoglyok ellátásáról gondoskodott. Szerepe po­litikailag meglehetősen súlytalan volt, ha az utasításokat végrehajtotta is. A fentiekből tehát láthatjuk, hogy Sillye kormányibztosi megbízatása és fel­adatköre a Hajdúkerület egészét érintette s egy kisebb megszakítástól eltekintve egészen a szabadságharc végéig tartott. Tekintettel arra, hogy kormánybiztosi megbízatása eredetileg egy szabad­csapat szervezésére szólt, feltétlenül át kell tekintenünk a Hajdúkerületre kirótt egyéb katonaállítási terheket is. E témakört vizsgálva először a nemzetőrségről kell említést tennünk! A nemzetőrség szervezése, illetve létszámának kérdése különösen a mozgóvá tétel már érintett kérdése után vált aktuálissá, hiszen 'így az eredetileg rendészi feladatokat ellátó alakulat félkatonai jellegűvé alakult. A Hajdúkerület augusztus 20-án tartott közgyűlésében ismertették, hogy a ren­delkezések értelmében a városoknak toborzás útján nyolcszáz gyalog és kétszáz­ötven lovas semzetőrt kell kiállítani. Ebből Böszörményre 201 fő esett, míg Szo­boszlóra 195, Nánásra 177, Hadházra 70, Vámospércsre 44. Egyenruháról és az élelmezésről a kerületnek kellett gondoskodni, s fizetnie kellett a napidíjakat is. 5 5 Ez utóbbi gyakorlat szolgáltatta az okot arra a rosszindulatú szóbeszédre, amely egészen a kormánykörökig eljutott, s amely a nemzetőröket zsoldosok­nak csúfolta. A magyar országgyűlés által a honvédelem szükségletei miatt s Kossuth által kért 200 000 újoncból a Hajdúkerületre 1017 fő esett, amelyet a városokra a következőképpen vetettek ki. 5 6 Böszörményre 303 fő, Szoboszlóra 214, Nánásra ugyanennyi, Dorogra 160, Hadházra 97 és Vámospércsre 29. Az újoncoknak a 19—22 éves korosztályból kellett kikerülni, s e téren nem jöhetett számításba sem a mozgó nemzetőrség, sem pedig a Sillye által toborzott illetve toborzandó önkéntes szabadcsapat. Mindennek természetesen az lett a következménye, hogy a Hajdúkerület fiai a szabadságharc különböző csataterein és különböző alakulatoknál is szolgáltak. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha figyelembe vesszük a régi császári sorgyalog­ezredek magyar oldalon harcoló alakulatait, hiszen a Hajdúkerületből — még a szabadságharc előtti sorozás eredményeként — itt is szolgálhattak. Ilyen alakulat volt például a híres 39. Don Miguel sorgyalogezred. Sillye Gábor érthető okok­246

Next

/
Thumbnails
Contents