Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849

tárkodni", s tehetségétől, szorgalmától függően hamarabb vagy később elsajátította az ügyvédi tudományt. Ezután jelentkezhetett vizsgára a királyi ítélőtáblánál, ahol egy bizottság előtt adott számot tudásáról. Sikeres szereplés esetén az ügyvédi diploma birtokosa lett. Sillye 1844-ben sikeresen kiállta az ügyvédi vizsgát, osztályzata dicséretes volt. 1846-ban oklevelét kihirdettette Pozsony vármegyében és Pozsony városában is, ezzel tehát a megye és a város rendes ügyvédei közé emelkedett.

1

5 Pozsonyi tartózkodása életútja szempontjából azért nagy jelentőségű, mert ekkor jegyezte el magát végérvényesen a magyar haladással. Ekkor kapcsolódott be a magyar politikai életbe is, hiszen mint országgyűlési írnok közvetlen szemtanúja volt a haladás és a reakció harcának. Bekapcsolódott a korabeli sajtóéletbe, egyideig a Hírnök szerkesztőségi munkatársa volt, de 1848 február táján is a Jelenkor pozsonyi tudósítói közt szerepelt.

1

6 Szervesen beépült a megye közéletébe is, aligha tekinthetjük ugyanis merő formaságnak azt az erkölcsi bizonyságlevelet, amelyet Pozsony vármegye adott Sillye Gábornak 1848. május 8-án, s amelyben bizonyítják, „hogy nevezett Sillye Gábornak azon idő lefolytában, melly alatt megyénk kebelében tartózkodott, példás polgári életét, csendes magaviseletével párosult szelíd erkölcsisége jellemzi".

1

7 Ekkortájt alakulhatak ki politikai nézeteinek alapvonalai, amelyek ekkor írt munkáiban világosan tükröződnek. A Városi Titoknok előszavát 1847. január huszadikán keltezte, tehát gyakorlatilag az 1846-os nézeteit tükrözi. A törvénykezési kézkönyvnek szánt munka a reformkor tipikus szellemében íródott. A változások szükségessége, elkerülhetetlenségének felismerése mellett hallani sem akart a forradalomról: „semmi hatalmas ellentől ne féljetek, de a népetök ezerféle barátjától... ki a tömegnek semmi szeszélyét, semmi kívánatát, semmi zajongását nem találja igazságtalannak". A program tehát csak egy lehet: „Czélszerű javítás ... és gyökeres orvoslás."

1

8 Az 1847. december ötödikéről keltezett Szózat a Hajdúkerület ügyében című munkája nagyszabású kísérlet arra, hogy a hajdú jogokat, illetve az otthoni hajdú párt ideológiáját a modern törekvésekkel összeegyeztesse. A mű politikai aktualitását az adta, hogy az 1847/48-as országgyűlésen döntöttek a rendek a Hajdúkerület ügyeinek a rendezéséről. Sillye Gábor munkája olyan alkotás, amely szoros szellemi kapcsolatot tart a korábbi hajdúkerületi emlékiratokkal, figyelembe veszi azok felépítését, érvelési rendszerét és forrásbázisát. Miben hozott mégis újat? Elsősorban abban, hogy a kerület speciális problémáit az ország reális gondjai közé ágyazva tárgyalja, s bár a hajdúpárt érdekeit képviselve, a reformkor eszmevilágának igenlése mellett hívja fel a hajdúvárosok gondjaira a figyelmet.

1

9 A reformkor eszméit teljes mértékben magáévá tevő Sillye Gábor Pozsonyban volt 1848 márciusában is, azokban a napokban tehát, amikor e városban a reformnemesség a pesti események nyomására is sorsdöntő lépésre szánta el magát. Tudjuk, hogy 1848. március tizenötödikén a Bécsbe induló országgyűlési követség tagjai közt ott volt Foghtüi János is, a Hajdúkerület egyik akkori követe, s már csak ezért is szinte bizonyossággal állíthatjuk, hogy a küldöttséget kísérő országgyűlési ifjak seregében ott lehetett Sillye Gábor is, akire a forradalmi Bécs, az addig mindenhatónak hitt császári hatalom megroppanása minden bizonnyal mély benyomással lehetett.

2

0 Hazatérve Pozsonyba aktívan kapcsolódott be a forradalom ügyeinek intézésébe és különösen a pozsonyi nemzetőrség szervezésénél tűnt ki. Mint tollforgató ember, s a pozsonyi II. számú nemzetőrség választmányi tagja a tollvivő szerepét vállalta, s összeállította a nemzetőrség szabályait a tisztikar névsorával együtt, illetve a hadgyakorlati parancsszavakat. Mint ismeretes, a vezénylet nyelve ebben az időben német volt, munkájának a politikai jelentőségen túlmenően így tehát nyelvújítási vonatkozása is van.

2

1 Megemlíthetjük még, hogy 1848-ban megjelentetett egy összeállítást is, amelyet Pozsonyban Wiegand Károly József könyvkereskedése árusított A miniszteri hivatalosztályok hatásköre címmel. A könyvet Sillye Gábor a különböző minisztériumok által ki240