Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kahler Frigyes—Káplár László: Pénzhamisítás a XIX. század elején a Hajdú-kerületben
^ M* > •i§i||i,i„i l|i — 1. kép a hamis pénz értékét — igen változó volt. A 7 darab húszas hamisításában bűnös, „nyomorék" Angyal Imrét 1842-ben Debrecenben, „ . . . tekintetbe véve nyomorult testi alkatját", 1 heti áristomra és „örök kitiltásra" ítélték. 7 Debrecen városa az utóbbi büntetést egyébként következetesen alkalmazta; a XIX. században a magisztrátus beérte a bűnös „egyszerű kitiltásával" és eltekintett attól a régebbi gyakorlattól, hogy a hamisítónak homlokára égetteti az általa készített pénzt. 8 Székely Márton Borsod vármegyéből való nemes azonban öt és fél évet raboskodott hamis tallérok és húszasok készítése miatt. Szabadulása után újra kezdte a hamisítást és „bizonyos hajdú városi emberekkel: Nádudvarra való Rab Istvánnal, Hadházra való Fekete Gáborral és egy Máté Zsuzsanna nevű rossz személlyel fogózva, azokat terjeszteni nem irtózott", míg a tiszafüredi vásárban ismét el nem fogták. Beismerő vallomása nyomán a hamisításhoz szükséges eszközöket az Apafája erdőben megtalálták és őt a bűnjelekkel együtt, „mint status foglyot", Heves vármegyének adták át. 9 A Hajdúkerületben lakó hamisítók egyébként gyakran túlléptek szűkebb pátriájukon és nem egyszer volt kénytelen ügyeikkel a Debreceni Bűnfenyítő törvényszék is foglalkozni. 1841. január 20-án Szabó György hajdúnánási lakos ellen indult eljárás, mert 5 darab hamis tallért és 6 darab hamis húszast fizetett ki a debreceni baromvásárban. A motozás további 1 darab hamis húszast talált Szabó Györgynél. A debreceni bíróság illetékesség okából a pert áttétellel fejezte be. 1 0 1844 áprilisában a debreceni piacon Dómján Mihályné Hajdú Zsuzsanna 3 darab hamis kétforintos tallérral fizetett. A pénzt — vallomása szerint — a hajdúböszörményi illetőségű Sör és Gábornétól kapta, aki közölte azt is Domjánnéval, hogy a pénz hamis, de ha tudja, próbálja meg felváltani. A Hajdúböszörményben folytatott vizsgálat felderítette, hogy a hamis pénzt a fent már említett Fekete Gábor hadházi lakos készítette, innen került Sőrésnéhez. Fekete Gábor ebben az időben Pest megye fogházában raboskodott hamis pénz készíté230
