Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Antalóczy Ildikó: A nyíri izmaeliták központja, Böszörmény falu régészeti leletei I.
M. Antalóczy Ildikó A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei I. I. A magyarországi mohamedán vallású népcsoportok etnikai meghatározása, a magyarokhoz a honfoglalás előtt való csatlakozásuk helye és ideje, illetve Magyarországra az Árpád-korban történt betelepedésüknek pontos datálása, településhelyeiknek meghatározása, a magyar társadalomba és gazdasági életbe való beilleszkedésük módja régóta foglalkoztatja történészeinket, nyelvészeinket. 1 Reméljük, hogy egy mohamedán vallásúak által lakott falu területén végzett régészeti kutatásunkkal újabb adatokkal egészítjük ki az eddigi eredményeket. A mohamedán vallású népcsoportokat a latin nyelvű források izmaelitaként vagy szaracénként emlegetik, magyar nevük pedig böszörmény volt. Melich János már 1909-ben megfejtette, hogy a böszörmény szó az arab muslim ill. perzsa musliman, török müsürman — büsürmen szavakra vezethető vissza. 2 Korábban Réthy L. külföldi irodalom alapján, újabban Czeglédy K. vetette fel a böszörmények önálló etnikum voltát, amikor egy Hvarezm körzetéből, közelebbről a Szír-Darja alsó folyásának vidékéről származó népre gondolnak. 3 A kutatás jelenlegi helyzetében azonban Melich J. szó fejtése általánosan elfogadott, s az utóbbi elmélet még további bizonyításra szorul. Arab forrásokból, Árpád-kori törvényeinkből tudjuk, hogy az izmaeliták kereskedelemmel, pénzügyletekkel, vámokkal is foglalkoztak. Mellettük nagyobb számban katonáskodó, kisebb számban iparos mohamedánokról is tudunk/ 1 Árpád-kori törvényeinkből egyértelműen kitűnik a kereskedő izmaelitáknak az ország gazdasági életében betöltött jelentős szerepe. Azok a tények, hogy a pereskedő nyíri izmaelitákat a Váradi Regestrum három helyen is említi (1215, 1219, 1222. években), 5 s ezek közül két esetben éppen településünkkel szomszédos Salamon és Cégény falvakból valókkal állnak szemben (villanos Cegan — 1215, de villa Salamonis — 122 2 6), valamint, hogy a peres ügyek tárgya az izmaelitáknak való tartozás, ill. tőlük történt rablás, továbbá, hogy a tatárjáráskor elrejtett friesachi éremleletek, ékszerek száma éppen településünk környékén sűrűsödik, 7 s nem utolsósorban tárgyalt falunk neve — arra engednek következtetni, hogy az említett perekben szereplő nyíri izmaeliták Böszörmény faluban laktak, továbbá, hogy a nyíri izmaeliták központja feltételezhetően éppen Böszörmény volt. 8 A környéken végzett terepbejárások negatív volta, a város egyéb területének régészeti leletnélkülisége bizonyítja, hogy Hajdúböszörmény Árpád-kori előzményének csak egyetlen település jöhet számításba, az a nagykiterjedésű falu, amelyiknek egy részét fedi a jelenlegi város, É-i része pedig a téglagyárig nyúlik (ld. térkép). A hajdúböszörményi téglagyárak környéke több mint ötven éve ismert régészeti lelőhely. Bár a napjainkban is működő agyagbányából évről évre újabb népvándorláskori és Árpád-kori leletek kerültek felszínre, a területen nagyobb régészeti kutatás nem folyt. Mindössze néhány helyszíni szemle, leletmentés és egyetlen pár napos leletmentő ásatás történt. 9 131
