Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Szabó V. László: Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) a Hortobágyon

Végeredményben Ágota puszta északi részén 3 pár az állomány. Biztos fészkelésük 1974 óta ismert. Fészkelési biotópia a Hortobágyon Fészkelőhelyeit jórészt délen a Hortobágyi Nemzeti Park szigorúan védett területén találjuk. — Itt fészkelnek a székicsér, székilile, sziki pacsirta. Ezek a szikes puszták nagy kiterjedésükkel, szikpadkás, jellegzetes morfológiai vonásaikkal, kopár félsivatagszerű felszínükkel nyújtanak számukra jó biotópot. A kopár sziken fészkelnek, a füves gyepen rejtőzködnek napközben. A kemény, kopogós, agyagos szikpadkás élőhelyek mind a régi vízivilágot őrző erek, laposok, fenekek mentén alakultak ki! Részben az erózió, részben pedig az intenzív legeltetés taposó hatása alakította ki ezeket a félsivatagos térszíneket a szikpadka alatt. A fészekgödrök nagy része itt készül. A lépcsőzetesen lepusztuló padka félszigetszerű, alig kiemelkedő nyúlványán. A Ceratodon purpureus-sal jellemzett Artemisio-Festucetum társulás, melybe a kamilla és bárányparéj lép be és efemer sótűrő fajok is megjelennek. Sokszor az ürmös csenkeszgyep teljesen szétszakadozott, lelapuló s mohával átnőtt takarója szinte észrevétlen megy be a legmélyebb ürmös mézpázsitba. Ez a határvonal is tipikus fészkelőhelye. Angyalházán—Szelencésen marokra szedett, kiterjedt, padka nélküli sziken találtam. Elsősorban birkajárások, de marhalegelők is ezek a területek. Bár a kopár sziken fészkel, egyébként fő tartózkodóhelye a zártabb, magasabb — főleg avas — füvű gyep. A fészekről lefutva mindig erre tart s lelapulva elbújik. A forró nappalokat is fűcsomók, rögök közé lapulva, esetleg a szikpadka északi árnyékos tövében meghúzódva tölti. Ezeken a biotópokon az ugartyúk közelében a következő fajokat találtam fészkelve : Székicsér, széki pacsirta, székilile, mezei pacsirta, parlagi pityer, hantmadár, bíbic, piroslábú cankó, goda. Angyalházán és Ágota pusztán a túzok is. A HNP déli szikesei éppen ezért szigorúan védettek, mert a fenti értékes fajok lakják. A fészkelőhelyeket a mellékelt térképen tűntettem fel: I. Angyalháza—Szelencés 1. Nagyrét—Rétoldal északi része 2. Szikkút—Csikérláponyag köze 3. Vadállókút—Dóró gáti út köze 4. Szelencés, Ágeri keleti széle II. Kunmadarasi—Nagyiváni puszta—Zám puszta 5. Döghalom környéke 6. Szikfertő—Piszkondi halom köze 7. Luca—Bogárzó köze 8. Bogárzó farka-C/3-as csatorna melléke 9. Nagy Füves halom-C/3-as csatorna köze 10. Pemetés gerinc-Füves lapos 11. Csíkos ér mente 12. Iványi—Madarasi határok 13. Nagyiváni Hármas legelő 14. Sárosér—Sás fenék 15. Nagytelek 16. Sárosér—Kajla lapos 17. Árkus III. Ágota puszta 18. Farkassziget—Dögös 19. Kerülő ér—Bika lapos 20. Hídláb erdő tisztása 11