Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Szabó V. László: Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) a Hortobágyon

VIII. 23. A fent megfigyelt ugartyúkok egyike ugyanott figyel a szikpadka szélén, majd közeledtemre elfut a gyepen. Kopár, szétesett Fest. csomócskák, üröm és moha közé kapart mélyedésben 2 tojás. Az egyik tojás kivágva, csipog benne a kicsi, a még fel nem ütöttben is ! IX. 2. A fészektől mintegy 150 m-re megtaláltam a két db 1 hetes fiókát. Több órán át távcsővel figyeltem messziről. A tojó avval hívta fel figyelmemet, hogy egy ugartyúkot — valószínűleg első költésből származó fiókáját — felugorva elűzte. Ezután lopakodva, igen lassan közeledett láthatatlan fiókájához és ráült az egyikre, majd hívta a másikat s mindkettőt védte a forró naptól. Feléje közeledve lopakodva elfutott. Hamarosan megtaláltam a kicsinyeket. Egymástól nem messze lapultak a vakszik és Fest. gyep határán, félig a fűcsomók árnyékába húzódva. Nem messze, a vaddisznók által felszántott gyepen 6 db-t figyeltem meg ekkor. IX. 5. Űjra megtaláltam a két db 2 hetes fiókát. A fészektől 200 m-re, a fenti feltúrt gyepen az öregeket láttam elfutni, majd messziről láttam, amint visszatérnek. Igen nehezen találtam meg a fiókákat. Egymás mellett lapultak egy felszakított gyeprög árnyékában rejtve fejüket. Az erős napon így is pihegtek, csőrükből bő váladék folyt. A nagyobbik a hosszú mozdulatlansági periódus után egyszercsak felkel és hirtelen futni kezd s mintegy 50 m-re még jobban elrejti magát a repedezett szik és a gyep határán. IX. 12. A fészektől 300 m-re találtam meg újra őket, elfutó anyjuk árulta el helyüket. A feltúrt gyepen rögök közé húzódva lapultak. Tokosak, farkuk meglehetősen hosszú. A nagyobbik egy idő után elszalad s messzire fut, a kisebb marad. A juhász még egy kéttojásos fészekaljat talált a Pemetés gerinc közelében a Füves ér melletti repedezett sziken a júniusi zivatarok után elázva, elhagyatva. — Üj fészkelőhelyét találta Cs. Tóth Sándor juhász is a Szikfertő és Piszkondi halom közötti kopogós, porongos vaksziken. Két tojását többször is látta. A Döghalomnál két alkalommal figyeltem meg, de itt nem fészkelt. VI. 9. Nagy felhőszakadás után 1 db felszáll, majd szomorú kiáltozás után visszakanyarodik. IX. 2. 1 db a Szikfertő felé száll el. 1974 V. 27. 1 db repül a Luca-Döghalom között. 2 tojásos f. a.-t találtam a C/3-as csatorna közelében a Füves halom irányában. A fészekgödör lepusztult szikpadkadarabkán, alacsony, félszigetszerű nyelv végén volt csenevész Art.-Fest. társulásban, mely a kopár vakszik felé nézett. A juhász többször meglátogatta. Jóakaratúan még nagy rögökkel is körülrakta, hogy a birkák el ne tiporják, végül is — valószínűleg varjak — elpusztították. (VI. 4-én üres.) VI. 4. Űj fészket találtam a Luca halom és Bogárzó közén az 1971-es fészkelés táján. Teljesen nyílt, kopár, bárányparéjos vakszik szélén, kissé kiemelkedő helyen. Gyér üröm, csenkesz s Camphorosma veszi körül. A 2 tojást — szabályos körben — birkatrágya, nyúltrágya, vadborsó veszi körül. Az utóbbit a szikpadkáról lemosott agyagban lehet találni. A hím aránylag közel őrzi a fészket. VII. 3. A Szikfertőn 1+2 db. A pár elosonása tojás, fióka jelenlétére vall. Nem találom. Öriási kiterjedésű kopár, kiégett Puccinellietum ürömmel, az idén nem legeltették. VII. 4. A Szikfertőn 1 db fióka. Tokos-tollasodó, hosszú farka van. Az öreg nem vett észre s egészen közelről futott el, így találtam meg a marokra szedett sziken a fűcsomó között lapuló fiókát. VII. 10. Igen tollas a fióka. Múltkori helyétől 2—300 m-re. Az öreg a fióka közeléből repült fel. Repedezett kopár szik szélén Festucetum szélében lapul. VII. 19. A Hortobágyi Madárgyűrűző és Természetvédő Tábor tagjai 5 db-t figyeltek meg. VII. 3—28. között esténként a Nagyivántól nyugatra levő legelő felől hallom. VIII. 6. 6 db repül a Döghalom felől a Szikfertő irányában. 9